Atomenergia egy civilizációk előtti korból?
Vajon mikortól létezhetnek emberi civilizációk? Mikor alakult ki az első ember a majmomból – már ha valóban belőle alakult ki – és mikor egyenesedett fel az első ember?
Egyes dolgok ugyanis egyértelműen azt sugallják, hogy hazudtak nekünk. Hazudtak a történelmüket illetően, és az emberi fejlődés idővonala egy nagy svindli.
Eltérő vélemények és információk vannak a történelemtudományban arról, hogy pontosan milyen régen is alakult ki az ember.
Egyesek szerint 7 millió évvel ezelőtt már jelen lehettek kezdetleges, az emberre még nem igazán hasonlító elődök, de a tényleges értelemben vett emberelőd 200.000 éve fejlődhetett ki.
Az első civilizáció pedig 6000 évvel ezelőtt hagyott nyomott, vagyis ekkor tájt volt képes az emberiség úgynevezett kezdetleges társadalmi szerveződéseket kialakítani.
Ez azért érdekes, mert léteznek olyan piramisok a bolygón, és olyan egyéb civilizációra utaló nyomok, melyek ennél jóval régebbiek.
Ez pedig feltételezi, hogy valamilyen civilizáció már az embert megelőzően is kellett, hogy létezzen.
Ezért is lehet igazán zavarba ejtő a közel 2 milliárd éves Afrikában található atomreaktor léte, mely mindent aláás, amit az emberiség múltjával kapcsolatban tudunk, de a Föld eredeti korát is megkérdőjelezi.
Maga a reaktor egyébként 1,8 milliárd éves, de a tudósok felfelé kerekítették, mert nem tudni pontosan, hogy hány éves, de nagyon-nagyon régi.
Egy Afrikában található uránium lerakóban ment végbe ez az elképesztő maghasadás.
1972-ben egy nukleáris fűtőanyag feldolgozó üzem dolgozója valami gyanúsat vett észre egy Afrikából származó normális ásványi forrásból kinyert urán rutin elemzése során.
A szóban forgó, alaposan megvizsgált anyag három izotópot tartalmazott – vagyis három formáját különböző atomtömegekkel: uránium 238, a leggyakoribb fajta; urán 234, a legritkább; és az urán 235, a hőn áhított izotóp, mivel ez képes fenntartani egy nukleáris reakciót.
Mondani sem kell, hogy a szakemberek heteken át nagyon zavarban voltak, mert soha ilyet azelőtt nem tapasztaltak, vagy találtak.
Urán 235 az űrben, a Holdon és egyes meteorokban, valamint más égitesteken előfordul, de nem túl nagy mennyiségben.
Ez különösképpen igaz a Földre, ahol a bolygó kőzetanyagának mindösszesen 0,72%-át formálja. Azaz egy elképesztően ritka dologról beszélünk.
Az anyag indokolt sűrűsége Afrika ezen térségében – egész pontosan Gabonban – alaposan elgondolkodtatott mindenkit, hogy érdemes utána nézni a dolgoknak, hogy mitől lehet.
A tudósok és bányászok, valamint geológusok alkotta szakértői csapat a helyszínen új vizsgálatokat végzett, amik még nagyobb megdöbbenést hoztak.
Kiderült ugyanis, hogy ez a terület nem lehet más, mint egy fejlett földalatti nukleáris reaktor, amely messze túlmutat a jelenlegi tudományos ismereteinken és képességeinken.
Az 1,8 milliárd éves atomreaktor a vizsgálatok alapján legalább 150.000 éven át működhetett, ezalatt rengeteg maghasadási folyamat ment végbe régióban a föld alatt.
Rengeteg maghasadásból származó mellékanyagot fedeztek fel, és hoztak felszínre, mintegy ékes bizonyítékul arra vonatkozóan, hogy valóban étezett egy atomreaktor a helyszínen.
A vizsgálatok szerint ez az ősi atomreaktor több kilométer hosszú volt. Érdekes módon egy ilyen nagy nukleáris reaktornak a termikus hatása a környezetre mindössze 40 méterre volt korlátozva minden oldalon.
Ráadásul egyfajta természetes tárolókban voltak a veszélyesnek számító anyagok, így a környezeti szennyezés gyakorlatilag minimális volt.
Ez egyen azt is jelenti, hogy ez a reaktor minden jelenlegi reaktornál fejlettebb és környezet barátabb volt.
Ráadásul a kutatók egy olyan atomfolyamat nyomára bukkantak, mely igazi csoda: a nukleáris reakció, hogy a plutónium, a létrejött melléktermék, és a nukleáris reakció önmagát tompította.
Ezek a mérsékelt reakciók olyan energiaforrást biztosíthattak, mely egy egész országot, kontinenst láthatott volna el energiával közel 2 milliárd évvel ezelőtt.
A tudósok arra jutottak a rengeteg vizsgálat után, hogy ez egy természetes módon véletlenszerűen létrejött atomreaktor lehetett. Mások viszont mind a mai napig úgy vélik, hogy nem lehetett természetes, és emberi, vagy akár idegen két alkothatta meg.
Azt is megállapították, hogy vizet használtak, hogy mérsékeljék a reakciót, azonos módon, ahogy a modern reaktorokat hűtik grafit-kadmium rudakkal, hogy megakadályozzák a reaktor kritikus állapotba jutását
Egyértelmű, hogy pontos feltételeknek kellett kialakulni a reaktorban, ami nem lehetet véletlen, mert akkor a világ számos pontján létre kellett volna ilyeneknek jönni, és kellene létrejönnie ma is.
A nukleáris folyamatban résztvevő víznek szinte sterilnek kell lennie, és ez csak egy a sok dolog közül, ami rejtélyes módon teljesült a Gabonban található 1,8 milliárd éves atomreaktor esetében…