Kezdhetünk aggódni?
A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan szélsőséges környezetet teremthetett 42 ezer éve, amely nagyban hatott az élővilágra
– írja az MTI a The Guardianre hivatkozva és a 24.hu is.
A folyamat a korabeli megafauna kipusztulásához és a neandervölgyiek eltűnéséhez is hozzájárulhatott.
A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező káros sugárzással szemben, amikor azonban a mágneses pólusok megcserélődnek, a védőpajzs drasztikusan meggyengül. Ilyen jelenség már többször is történt az idők során.
Az úgynevezett Laschamps-esemény egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt, amely nagyjából ezer évig tartott.
Korábban kevés bizonyítékot találtak arra, hogy a folyamat jelentős hatást gyakorolt a Földre, valószínűleg azért, mert nem konkrétan a sarkok megcserélődésének idejére fókuszáltak.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem csapata szerint ugyanakkor a korabeli pólusváltás egy alacsony naptevékenységű időszakkal párosulva több olyan éghajlati és környezeti jelenséget is okozhatott, amelyek drasztikus következményekkel jártak.
A tanulmányban Új-Zéland ősi, déli kaurifenyőinek évgyűrűin végeztek szénizotópos kormeghatározást.
Az eljárás lehetővé tette, hogy nyomon kövessék a C-14 izotóp légköri koncentrációjának emelkedését, ami a Laschamps-esemény idején a Földet érő nagyenergiájú kozmikus sugárzás növekedésének eredménye volt.
A kutatók ezt követően a világ különböző pontjairól származó mintákat, köztük jégmagokat vizsgálva megállapították, hogy számos jelentős környezeti változás, például éghajlati átalakulás ment végbe a bolygón a C-14 koncentrációjának emelkedésével párhuzamosan.
A környezeti változások befolyásolták a jégtakarókat, és hozzájárulhattak az ausztráliai megafauna kipusztulásához.
Ezzel egy időben a vörös festékanyagos kézlenyomatok száma is megnőtt, mivel az emberek ezt a pigmentet használhatták fényvédőként a megemelkedett UV-sugárzás ellen.
A korszakban őseink menedéket keresve a barlangokat is egyre gyakrabban használták, ami a barlangrajzok számának növekedéséhez vezetett. A folyamat kiélezhette a versenyt a modern emberek és a neandervölgyiek között, és közrejátszhatott kihalásukban.
A Föld mágneses mezeje nagyjából 9 százalékkal gyengült az elmúlt 170 évben, a kutatók szerint pedig nem lehet kizárni egy újabb pólusváltás lehetőségét. Egy ilyen esemény drasztikus következményekkel járna, többek között a kommunikációs hálózatokat is veszélybe sodorná.