“Jött egy anyuka, ráfeküdt a motorháztetőre, és mondta, hogy az ő gyereke abban a házban van, és ne menjenek a másik irányba menteni. Ilyenkor mit mondasz neki?”
Novák András úgy fogalmazott:
„Amikor ez a podcast készül, és adásba megy, akkor lehet mondani, hogy itt a vége, és most már nem lesznek túlélők, elvétve egy-egy csecsemőt, mert ők bírják a legtovább”.
Hozzáfűzte:
Csodák még lehetnek, de mostanra már minimális esélye van annak, hogy túlélőt találjanak a kutató-mentők.
Mint mondta: volt olyan ház, ahol 300 halottat találtak, aminek elsősorban az az oka, hogy hajnalban érte a tragédia az országot, és nem tudtak az emberek reagálni a rengésekre.
A kutató-mentők munkáját nehezíti a teljes infrastruktúra hiánya: minden mentőcsoportnak magának kell tábort felállítani, ahonnan vezényelni lehet a mentést.
“Jött egy anyuka, ráfeküdt a motorháztetőre, és mondta, hogy az ő gyereke abban a házban van, és ne menjenek a másik irányba menteni.
Ilyenkor mit mondasz neki?”
– idézte fel a beszélgetésben a riporter.
Elmondása szerint a mentést az előre lefektetett protokollok alapján haladva hajtották végre a csapatok, de sokszor súlyos döntéseket kellett meghozni.
Sok esetben egy élet megmentése napokba telhet, de egy másik összeomlott házban akár öt-hat embert is meg lehet menteni, és ilyenkor mérlegelni kellett.