Pont az a része mutálódott, ami a vakcinák hatásosságát befolyásolja – állítják a tudósok a friss eredmények alapján.
Tanul és fejlődik, mintha mindig egy lépéssel előttünk járna?
Egy vírus sokkal gyakrabban mutálódik, mint ahogy azt képzeljük.
Egyetlen fertőzött szervezetén belül is különböző mutációk alakulhatnak ki, ezeknek a mutációknak a túlnyomó többsége nincs semmiféle hatással arra vonatkozóan, hogy a vírus hogyan működik és fertőz.
Van viszont ezek között néhány, amelyik fontos jelentőséggel bír, és a nemrégiben Nagy-Britanniában felfedezett új vírustörzs is ilyen.
Az első két fertőzöttet szeptember 24-én gyűjtötték Kentben és egy nappal később egy másikat Londonban, bár akkor még nem voltak tisztában, hogy mivel állnak szemben.
Az új vírustörzs eztán egész november közepéig lassan, kis körben terjedt.November közepétől azonban hódító útjára indult, melyre a szakemberek figyelmét az új fertőzöttek szokatlanul erőteljes emelkedése hívta fel.
December közepére az új törzs már az egész szigeten elterjedt, és a londoni esetek 60 százalékáért ez volt a felelős.
Ausztrália kivételéve minden kontinensről kitiltották a brit utazókat, valamint több európai országból is, bár addigra bizonyítottak eljutott az új vírusvariáns már legalább Németországba, Hollandiába és Dániába is.
Miben különbözik ez az „eredeti” koronavírustól?
Egyelőre keveset tudni, de a szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a mutáció a bogáncsszerű koronavírus tüskéjében található, ami hatékonyabbá teszi abban, hogy emberi sejtbe jusson.
Önmagában a tüskében már eddig is felfedeztek nagyjából 4 ezer mutációt, de eddig egyik sem tette jelentősen hatékonyabbá, ez
az új vírustörzs viszont mintegy 70 százalékkal fertőzőbb az eddiginél.
Ezen kívül találtan néhány száz olyan esetet is, ahol olyanok fertőződtek meg, akik már átestek a koronavíruson korábban is, és újra megfertőződtek.
Ezen felül azt is megállapították, hogy az új mutációval a vírustörzs gyorsabban kezd tüneteket is mutatni a fertőzöttekben, azonban azzal, hogy hatékonyabban és gyorsabban fertőz, viszont egyáltalán nem vált halálosabbá és nem okoz komolyabb tüneteket sem, mint elődei.
A legnagyobb kérdőjel pillanatnyilag a vakcinák hatékonyságával kapcsolatban merült fel, hiszen a jelenleg kialakított vakcinák szinte mindegyike a gyenge pontot a vírusban a tüskében találta meg, és lényegében a szervezet arra készíti fel, hogy a vírusnak ezen tüskés burka ellen vegye fel a versenyt.
A tudomány azonban felkészült erre az eshetőségre is:
A Pfizer szerint önmagában a vakcina eredményes maradhat, legfeljebb ugyanúgy kicsit kell módosítani rajta, ahogy a vírus is csak kicsit módosult.
Egyelőre a tudományos adatok azt mutatják, hogy nem okoz jelentősebb hatástalanságot a vakcinák terén az új mutáció.
Azt azonban mindenképpen rögzítenünk kell, hogy ez az új variáns egy teljesen új korszakot hozhat a koronavírus elleni harcban.
A vírus ugyanis megmutatta: rövid idő alatt elterjedhet egy súlyosabb mutáció, ehhez pedig elég egy apró változás.
Így ugyan kicsi eséllyel, de minden egyes megfertőzött embernél benne van a pakliban az, hogy a vírus egy sokkal halálosabb variánsa fejlődjön ki, ami aztán az eredetit felülírva söpörhet végig a bolygón.