Valami olyat találtak, ami fenekestől felforgatja az ősi emberi múltat és az emberiség végső eredetét…
Eddig ismeretlen emberfaj koponyáját találhatták meg Kínában, amely 1933 óta több mint 70 évig rejtve volt.
Mint az Infostart is korábban hírül adta, a kínai és nyugat-európai kutatók a homo longi, azaz sárkányember nevet adták neki a 146 ezer éves lelet alapján, és szerintük a felfedezés átírhatja az emberi evolúció történetét.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Mester Zsolt régész docens (ELTE) szerint az előember és a homo sapiens közötti változatról van szó.
“A híradásokból azt tudjuk, hogy egy hídépítő munkás bukkant rá a leletre, és úgy ítélte meg, hogy ez még hasznos lehet a családnak, ezért elrejtette, lehet, hogy a japán invázió elől.
Családi titokként a 2010-es évek elejéig őrződött, akkor került tudósok kezébe; egy ilyen véletlen, egyedi leletről van szó, amely viszont kiemelkedik a teljességével”
– fogalmazott arra utalva, hogy egy hiánytalan koponyáról van szó, nem egyszerűen töredékről.
Londoni tudósok azt is felvetették a koponyát vizsgálva, hogy ez a felfedezés az evolúció történetét is átírhatja.
Ezt kommentálva Mester Zsolt azt mondta, minden ilyen átírhatja.
“Ha csak az ember fejlődésének történetét nézzük, az nagyjából 7-8 millió évet ölel fel a jelenlegi tudásunk szerint, ennyi idővel ezelőtt jelent meg a két lábon járó ember.
A homo nemzetségű emberelődök fejlődése is 3 millió éves, ami szintén olyan hosszú idő, hogy a fejlődésnek csak néhány elemét ismerhetjük;
olyan, mintha egy 12 részes filmsorozat különböző epizódjaiból néhány kockát vetítenének le nekünk, és aztán meg kellene mondani, mi a történet”
– vázolta.
A “sárkányember” koponyája egy 50 év körüli férfié lehetett. Szemgödrét egy nagy, vaskos, csontos ív veszi körbe, ami a pekingi előembernek is az egyik jellemzője, valószínű tehát Mester Zsolt szerint, hogy a pekingi előember leszármazottja lehet a sárkányember.
“Ők már megváltoztak valamennyire biológiailag az Afrikából érkezett őseikhez képest, és emiatt különböznek a többi, Európába jutott és Afrikában maradt emberelődtől”
– ecsetelte, megjegyezve, hogy a fejlődési út Ázsiában is nagyjából hasonló lehetett, mint Afrikában vagy Európában, de a mód nem ugyanolyan.