“Orbán, hogy szakadt volna rád a határkerítés” A helyiek kiakadtak, nem erre szavaztak, egyre több helyen forrong a vidék.
Ez már egy nyílt betelepítés.
Wilkommenskultur magyar módra – ilyen és ehhez hasonló vélemények vannak mostanában internet szerte azzal kapcsolatban, amit a kormány munkaerő pótlás címén csinál.
Thai ápolónők sopronban
Sopron gazdaságában a szakképzett munkaerő a legnagyobb kincs – mert nincs.
Különösen érintett az építőipar, az egészségügy és a szociális szféra, hiszen a magasabb bér és a jobb munkakörülmények miatt a soproni szakemberek nagy része Ausztriában vállal munkát.
Ez is oka annak, hogy a város legnagyobb idősek otthonában thai ápolónőket foglalkoztatnak. Az új gondozónők mosolygósak, türelmesek, szorgalmasak, de nem beszélnek magyarul.
Indiai női kamionsofőrök
Egy civil szervezet segítségével hat hónapos képzés kaptak Indiában.
A kezdeményezésről korábban a hvg.hu is írt: az indiai nők a munkájukért havi 1800 eurót (kb. 680 ezer forint) keresnének, annyit, amennyit átlagosan a magyar teherautó-sofőrök is. Ezért heti öt napot, napi 15 órát kellene dolgozniuk, ebből naponta kétszer négy és fél órát vezetniük.
A nőknek a jelentkezéshez általános iskolai végzettségre és angoltudásra van szükségük. A jelölteknek kétéves szerződés ajánlanak, amely később meghosszabbítható lesz.
Fülöp szigeteki vendégmunkások
„A Fülöp-szigeteki vendégmunkások 30 százalékkal teljesítenek jobban bármelyik más dolgozónál”, ezt az őket alkalmazó magyar cég vezetője állítja.
A műanyagfröccsöntéssel foglalkozó GIA Form Kft. tulajdonos ügyvezetője, Gaszt Attila arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy
„A Fülöp-szigeteki vendégmunkások hatékonysága bizonyított, 30 százalékkal jobban teljesítenek bármelyik más dolgozónál.”
Gaszt szerint persze velük is foglalkozni kell, „ápolni a lelküket, lakóparkokat építeni nekik, utaztatni őket.
Cserébe viszont lelkiismeretesen, szorgalmasan bejárnak dolgozni, precízen elvégzik a feladatukat, mert így szocializálódtak.”
Mindezek csak azt vetítik előre az átlag kis magyar számára, hogy egyre több lesz itthon az idegen ajkú, és totálisan más kultúrájú munkás és dolgozó.
Ez önmagában nem feltétlen lenne baj, ám azok a félelmek részben sajnos jogosak, hogy a magyarok munkáját vehetik el.
A gazdaságunk ugyanis a padlón van, ha ezek az emberek fillérekért sokkal több munkát bevállalnak, mert pokol ahonnan jöttek és annál még itt is jobb, akkor előbb vagy utóbb előállhat az a szituáció, hogy inkább őket alkalmazzák egyes munkakörökben.