Minden magyar embernek kötelessége tudnia arról, hogyan “vertek át” mindenkit! Ez Botrányos!
A járványban sokáig a tragikus járványkezelési hibát elkövető – csúcsközelben nyitó – Csehország állt a legrosszab helyen az egymillió főre vetített Covid-halálozási listán, de náluk már lecsengőben van a járvány, rendszeresen napi száznál kevesebb a haláleset. Magyarországon ezzel szemben hetek óta kétszáz fő körül jár napi emberveszteség, így hazánk – várhatóan csütörtökön – napokon belül élre ugrik.
A több mint 25,7 ezer halálesetet mégsem nemzeti gyász, hanem az utóbbi évek legvisszataszítóbb politikai diskurzusa kísérte.
Egyik ooldal ugyanis azzal érvel, hogy máshogy számoljáka halottakat, mint más országokban, a másik tábor szerint pedig erről szó sincs.
A járvány kezdetén még valóban kevesebb ország alkalmazta a WHO számítási módját, menet közben azonban egyre többen közelítettek hozzá a franciáktól a szlovákokig. Államok sora változtatott tehát számolási módszertanán, és adott hozzá visszamenőlegesen esetenként több száz vagy több ezer halottat a korábbi adataihoz. Még egyszer: hozzáadtak, nem elvettek. (A WHO metódus lényege, hogy minden elhunytat koronavírusosként jelentenek, akinél a vírust találták, függetlenül a halál okától.)
A magyar politika tehát a járvány második hullámának elején elégedett volt a halálozási adat előállításának módjával. Egészen addig, amíg Magyarország nem produkált egyre rosszabb és rosszabb számokat – változatlan magyar módszertan mellett. Ezután a kormány új mérőszámot keresett a védekezés sikerességének igazolásához: az oltásokét. A hivatalos értékelésekben persze már a kezdetektől relativizálják a koronavírussal kapcsolatba hozható haláleseteket, „többnyire idős, súlyos alapbetegségben szenvedő emberekről” beszélve
-írja a Válasz Online.
Magyarországon a fertőzöttek zöme rejtve marad, mert a magyar egészségügy túl keveset tesztel, zömmel csak a tüneteseket – ezt igazolja, hogy az egymillió lakosra jutó tesztelés alapján csupán a 39. helyen áll az ország.
Így pedig rengeteg tünetmentes vírusgazda rejtve marad. A hatóságok a fertőzöttek többségénél sem rendelik el a karantént, ráadásul már a második hullám elején csődöt mondott a kontaktkutatás rendszere.
Magyarország tehát nem a halottak számlálásának módszertani-statisztikai eltérései miatt került az élre a halálozásban, hanem mert a járványkezelés eszköztárában a tesztelést, a kontaktkutatást, a karantént nem tekinti a védekezés oltással egyenrangú oszlopának. Ez az oka annak is, hogy a halálozási adat a lakosság 35 százalékának első vakcinával való oltása után még nem javul számottevően – olvasható a Válasz Online cikkében.
A tömeges oltást azonban a politikai marketing fő üzenetévé tették, a sikert abban mérik, ha minél gyorsabban be lehet jelenteni a három- és félmilliomodik oltottat, aztán az iskolák alsó tagozatai után immár a vendéglátóhelyek teraszai is nyithatnak. A legkönnyebben elérhető fiatalabb korosztályok persze örömmel fogadják a váratlan lehetőséget, de így értelemszerűen lassabban csökkennek a halálozási számok, hiszen nem a legsérülékenyebbek védelmére használjuk a vakcinákat.
Az történik, ami máskor is szokott: az egyik utolsó európai ország vagyunk például, ahol a rákbetegek gyógyulási aránya nem évente frissülő adat. Nem ismertek a magyar egészségügy minőségi mutatói, sem országosan, sem intézményi szinten.
Lényegében elhallgatják előlünk az igazságot.
Nem lehet a valódi problémákról beszélni, mert a politika retteg a botránytól, a szakma változtatásban érdekelt része pedig nehezen tudja áttörni a betonfalakat.