Egyelőre meg nem erősített információk vannak róla, de ha csak a fele igaz, akkor valami olyan van előkészülőben, ami a világháborút is kirobbanthatja.
A gázvezetékek szivárgása kapcsán egyre több a találgatás arra vonatkozóan, hogy más orosz nyersanyagokkal kapcsolatos létesítményeket is támadás érhetett korábban, annak ellenére, hogy a vállalatok karbantartásra hivatkoztak a leállásuk során.
Mégsem baleset történt idén áprilisban a schwechati olajfinomítóban? – tette fel a kérdést a bécsi Kurier.
A tulajdonos, az egyharmadában állami kézben lévő OMV, az osztrák energiaipari óriás az eset óta következetesen tagadja, hogy szándékos rongálás okozott volna károkat a fő desztillátorberendezésben, mint az Északi Áramlat gázvezetékek ügyében.
Ahogy azt a Népszava összegezte, az olajvállalat makacsul ragaszkodik a baleset verzióhoz.
Az ügyben vizsgálódó nyomozókkal is olyan eltökélten közöltek, hogy a szakemberek mindössze kétszer jelentek meg a korábban Magyarországot is ellátó finomítóban.
A KURIER NEVŰ OSZTRÁK LAP ÚGY TUDJA, A KONSZERN SZERDÁN ÚJRA FELVETTE A KAPCSOLATOT A BELÜGYMINISZTÉRIUMMAL.
Arról tárgyaltak, hogy mennyire biztonságosak a gáztározók az esetleges orosz támadásokkal szemben.
Valóban hihetetlenül gyanús “véletlen”, hogy az utóbbi időszakban több olajtározót is ért mostanában támadás, sok a meghibásodás és az úgynevezett BALESET.
Ha valóban szándékosság volt a finomítók leállásában akkor, a szakértők szerint orosz szabotőrök követhették el – legalábbis az osztrákok szerint.
A leállás miatt az osztrák kormány eddig 212 ezer tonna dízelt, 56 ezer tonna benzint és 45 ezer tonna félkészterméket volt kénytelen felszabadítani a stratégiai tartalékokból.
EGYÉBKÉNT A FINOMÍTÓ LEÁLLÁSA KORÁBBAN MAGYARORSZÁGON IS SÚLYOSBÍTOTTA AZ ÜZEMANYAG-ELLÁTÁSI GONDOKAT.
A bécsi lap elképzelhetőnek tartja, hogy a szabotőrök mindmáig az OMV munkatársai között vannak.
Az osztrák finomító most nagyjából 20 százalékos kapacitással működik – a teljes üzem októberre várható.