Lényegében tényleg egy félig-meddig lehallgatott időjárás manipuláció zajlik?
Ez már jóval többről szól, mint az időjárás, ez már a földekről, azok megszerzéséről szól…?
Utána jártunk, mi a teljes igazság.
Jégkármérséklés mint időjárási “fegyver”?
Az országos jégkármérséklő rendszert 2018-ban állították munkába idehaza, és minden évben május elejétől szeptember végéig üzemel. Sokan szkeptikusak voltak vele szemben, de úgy tűnik, hogy valóban hatásos, hiszen amíg 2017-ben (ekkor még nem működött teljes lefedettséggel) 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók, addig tavaly csupán 39 ezer hektárnyit.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alig győzi cáfolni a kártékony pletykát, a honlapján is arra mutatva rá, hogy az alkalmazott hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket.
Sőt, a kialakuló mesterséges jégmagok révén kissé még növelhető is lenne a csapadék mennyisége, ám a jótékony eső csak nem akar megérkezni.
A helyzet mostanra odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott, ezért nem merte alkalmazni a rendszert a maga területén.
Ami tehát eleinte vicces konteónak tűnt, az mára veszélyes butasággá vált.
Tényleg “szétlövik” a felhőket?
Mi értelme lenne? Nos, a jégkár mérséklése, bár kijelentették: nem képes a rendszer és a “hatóanyag” megsemmisíteni a felhőket. Ugyanakkor szép kis konteóü kerekedett az esetek köré.
Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy az egész nem szól másról, mint a magyar földekről pontosabban azok állami és egyéb kézre játszásáról.
Eszerint az aszályt szándékosan okozzák azokban a régióban, ahol értékes földek hevernek. Ellehetetlenítik a gazdákat, hogy néhány év veszteséges termelés után önként váljanak meg tőlük, becsődöljenek.
Majd ezeket a földeket kaparintanák meg bizonyos körök. Áron alul.
Időjárás manipuláció, de nem úgy
Jól látható tehát, hogyha belegondolunk, van aggódni való, hiszen számos dologról utólag, évek, évtizedek múltán derülnek ki igen tréfás dolgok.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a jégkár mérséklő rendszer lenne egyedül vagy önmagában egyáltalán okolható a jelen helyzetért, hiszen Európa-szerte aszály van.
Példaként a Pó-síkságot hozták fel a szakértők, hiszen ott is most akkora az aszály, hogy Olaszország legnagyobb folyója a kiszáradás határán van.
Náluk nincs jégkármérséklő rendszer, a csapadékhiányt ott tehát nem tudják annak a működésére fogni.