A történész nagyon veszélyes kijelentéseket tett. Egyesek szerint gyakorlatilag néhány lépésre vagyunk attól, hogy “vagonokba zárjuk” a kijelölt embercsoportokat, mások szerint pedig jogos a fellépés a “legsötétebb kommunista időket idéző” mozgalmakkal szemben….
Ki mit gondol?
A metoo, a szivárványcsaládok, a reprodukció megnehezülése, a spermaszám csökkenése, amiről több újabb kutatás is beszámol, az emberi faj fennmaradását veszélyezteti
– írja Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a látószögblog.hu-n megjelent cikkében, amelyben a nyugati világ szexualitáshoz való viszonyát és a metoo-mozgalmat tárgyalja.
Szerinte a biológiai nem megkérdőjelezése és a transzneműek jogainak előtérbe helyezése is ellentmondásos, hiszen „ha nincs férfi és nő, mint ahogy a fejlettek állítják, akkor minek a nemváltoztatás”
Első számú felelősként a metoo-mozgalmat nevezi meg, amely szerinte infantilizálja a nőket, és visszalöki őket egy gyámoltalan, védtelen szerepbe, mintha nem tudnák megvédeni magukat. Felidézi saját fiatalságát, amikor a férfiak közeledéseit a lányok még könnyűszerrel elhárították. Mint mondja:
„Mára a metoo-vádak legfőbb szószólóivá azok váltak, akik azt a 15 perc hírnevet célozzák meg, amit ismert emberek besározásával érhetnek el.”
Hangsúlyozza, nyugaton a metoo-mozgalom „kasztrálja” a férfiakat, mivel a filmekben, sorozatokban is csak a nő invitálhat együttlétre.
A monogámiával kapcsolatban is akadnak fenntartásai, ugyanis úgy látja, a kizárólagosság és a teljes hűség Hollywood hazugsága, pláne a mai világban, amikor ez akár 50-60 évnyi együttélést is jelenthet.
„Egy félrelépésből vagy kalandból miért következik egy működő házasság, egy jó párkapcsolat felrúgásának a kényszere?”
– teszi fel a költői kérdést ezen a ponton.
Visszásnak tartja, hogy Németországban a nácizmus idején a homoszexuálisokat hivatalosan is megbélyegezték. Ezután kitér arra, hogy az angolszász világ korábban mennyire komolyan, például strelizálással vagy börtönbüntetéssel szankcionálta a homoszexualitás jelenségét.
„De mégis minket oktatgatnak, minket, akik soha nem folytattunk ilyen, vagy ezekhez hasonló embertelen gyakorlatot”
– jegyzi meg, utalva a mostani liberális európai normarendszerre és az ezzel szemben álló XX. századi viszonyokra.