A tudósok sem tudják megmagyarázni, hogyan lehetséges.
A TOI-3757 b névre keresztelt, a csillagászok leírása szerint “a valaha volt legbolyhosabb bolygó” egy hűvös törpecsillag körül kering, a Földtől mintegy 580 fényévnyire, a Szekeres csillagképben.
A bolygó átmérője 150 ezer kilométer, tehát valamivel nagyobb, mint a Jupiter, a csillagászok számításai szerint pedig 3,4 naponta egyszer kerüli meg anyabolygóját.
A felfedezést tett kutatócsoport megosztotta, a TOI-3757 b átlagos sűrűsége mindössze 0,27 gramm/köbméter (!).
Ez azt jelenti, hogy a mályvacukorbolygó átlagos sűrűsége negyedannyi, mint a víz sűrűsége, így ha egy gigantikus fürdőkádba helyeznénk, csak lebegne a víz tetején.
A vörös törpék a legkisebb és leghalványabb csillagok közé tartoznak, hiszen olyan égitestekről beszélünk, melyek magjukban hidrogént alakítanak át héliummá.
Ezen csillagok jóval hűvösebbek a Naphoz képest, ám képesek erőteljes kitörésekre, éppen ezért rendkívül ritka, hogy bolygók keletkezzenek a közelükben.
Noha a TOI-3757 b felfedezése egy hatalmas szó, többnyire még mindig rejtély övezi: nevezetesen, hogy egyáltalán hogyan születhetett egy ilyen alacsony sűrűségű bolygó.
Tudósok szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a bolygó magjában más gázóriásokhoz képest jóval kevesebb nehéz anyag található.
Ez pedig késleltethette a gáz felhalmozódásának mértékét, ezzel együtt pedig csökkenthette sűrűségét.