A videón demonstrálják, hogy valójában mit is tartunk 0-24 órában az arcunk előtt…
Vajon mennyire lehet egészséges?
Fontos: nem vagyunk a maszkok hordása ellen, éppen ellenkezőleg.
A maszkok még így is rengeteg emberéletet mentettek már meg, ez egy elvitathatatlan tény.
Ugyanakkor azonban idővel majd fel kell tenni azokat a kérdéseket, hogy vajon hosszú távon minden arcmaszk megfelelően biztonságos-e az egészségünkre nézve..
És hogy mennyire lehet egészséges, ha ilyen “műanyagot” teszünk az orrunk és szán elé sokszor a nap 24 órájában, életviteltől függően…
Az alábbi videón jól demonstrálják a dolgot:
A videón egy arcmaszkot égetnek el, és a hölgy azt próbálja elmagyarázni, hogy nem papírból van, hanem műanyag van benne.
Ez a felvételen is jól látszik, az égés közben “csöpögő” anyag…
Hogy miből is állnak pontosan?
A szabványos sebészeti maszkokat nemszőtt kelmékből állítják elő, általában több rétegből állnak. A belső és külső réteg ún. spunbond eljárással, a középső – a voltaképpeni szűrő – réteg melt blow eljárással készül.
Az előbbiben a szálak vastagsága kb. 10–50, az utóbbiban 1–5 μm vastagságúak (mikroszálak), azaz az utóbbi réteg sokkal szorosabb szálszerkezetet, következésképp a szálak között nagyságrendekkel kisebb nyílásokat eredményez.
Egyes kiviteleknél a szűrőrétegben a szálak elektrosztatikus töltésűek, azaz ún. elektret anyagok. Az elektret szűrő megnöveli annak az esélyét, hogy a kisebb részecskék irányt változtassanak és beleütközzenek a szálba, ahelyett, hogy egyenesen áthaladnának (elektrosztatikus csapda).
A sebészeti maszkokat különböző szabványok szerint készítik a világ különböző országaiban és aszerint osztályozzák, hogy mekkora részecskék kiszűrésére alkalmasak.
A Kínai Népköztársaságban például két változatot különböztetnek meg: az egyszer használatos sebészeti maszkokat (YY/T 0969 jelzés) és a sebészeti maszkokat (YY 0469 jelzés).
Az előbbieket csak baktérium méretű (BFE ≥ 95%), az utóbbiakat baktérium méretű (BFE ≥ 95%) és vírus méretű (PFE ≥ 30%) részecskék kiszűrésére ajánlják