Komoly, globális gyakorlatban vettek részt az űrügynökségek szerte a világon egy aszteroida-becsapódás forgatókönyvet vizsgáló NASA szimulációban, amelynek az volt többek között a célja, hogy a felmérje és fejlessze a veszélyhelyzetkezelési képességeket, vizsgálja a rendelkezésre álló erők csoportosíthatóságát, valamint gyakoroltassa az infokommunikációs eszközök alkalmazását.
A résztvevő intézetek tudósai egy fiktív aszteroida pályáját ismerték meg a gyakorlat során, és meg kellett oldaniuk a feladatot.
Az eredmény elég lehangoló, miután nem tudtak érdemi megoldást felmutatni arra, hogy végül ne csapódjon be Európa közepébe a száguldó égitest. Mindez azt mutatja a kritikusok szerint, hogy mennyire felkészületlenek vagyunk egy ilyen válságra.
A tudósok szerte a világon nézték végig, ahogy a Föld felé tartó fiktív aszteroida végül becsapódik.
Az űrügynökségek szakértői a NASA által vezetett egyhetes gyakorlaton azzal szembesültek, hogy egy 35 millió mérföldnyire lévő aszteroida közeledik a bolygónkhoz, ami hat hónapon belül feltehetően Közép-Európába csapódik. A gyakorlat minden egyes napjával a résztvevők többet tudtak meg az aszteroida méretéről, pályájáról és az ütközés esélyéről. Ezután együtt kellett működniük és fel kellett használniuk technológiai tudásukat, hátha lehet valamit tenni az égitest megállításában.
A tudósok csődöt mondtak
A szakemberek arra jutottak, hogy a Föld egyik létező technológiája sem akadályozhatja meg a Közép-Európa felé tartó aszteroida becsapódását a szimuláció hat hónapos időkeretében sem.
Jelenlegi tudomásunk szerint egyetlen aszteroida sem jelent jelenleg veszélyt a Földre. Azon aszteroidák, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy jelentős pusztítást végezzenek, kétharmada viszont felderítetlen marad. Nem csoda, hogy a NASA és más ügynökségek megpróbálnak felkészülni egy ilyen helyzetre.
“Ezek a gyakorlatok végső soron segítenek a bolygóvédelmi közösségnek abban, hogy felkészüljenek arra, hogyan kommunikáljanak egymással és a kormányokkal annak biztosítása érdekében, hogy mindannyian összehangoltak legyünk, ha a jövőben potenciális veszélyt észlelünk” – mondta Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi tisztje.
6 hónap nem elegendő idő az aszteroida becsapódására való felkészüléshez
A szimuláció fiktív aszteroidáját 2021PDC-nek hívták.
A NASA forgatókönyve szerint először április 19-én “észlelték”, ekkor azt gondolták, hogy október 20-án, fél évvel a felfedezés dátuma után 5% eséllyel éri el bolygónkat. A gyakorlat második napja gyorsan továbbhaladt május 2-ig, amikor az új becsült pálya-számítások azt mutatták, hogy a 2021PDC szinte biztosan Európát vagy Észak-Afrikát sújtja.
A szimuláció résztvevői különféle küldetéseket fontolgattak, amelyek során az űrhajók megpróbálhatták elpusztítani az aszteroidát vagy eltéríteni az útjáról. Hamar arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen küldetések nem képesek felszállni a Földről az aszteroida becsapódása előtti rövid idő alatt.
“Ha a valós életben szembesülnénk a 2021PDC forgatókönyvével, akkor nem tudnánk olyan rövid időn belül űrhajókat indítani a jelenlegi képességekkel” – mondták a résztvevők.
Azt is fontolgatták, hogy nukleáris robbanószerkezettel megpróbálják felrobbantani vagy megzavarni az aszteroidát.
“Egy nukleáris küldetés végrehajtása jelentősen csökkentheti az ütközési károk kockázatát” – állapították meg.
Viszont a 2021PDC becsült nagy mérete miatt bizonytalan volt annak esélye, hogy ez hatásos lehet.
A gyakorlat 3. napja június 30-ig ugrott, és a Föld jövője komornak tűnt: a 2021PDC ütközési pályája azt mutatta, hogy Közép-Európa felé tart.
A 4. napra, amely gyorsan haladt előre egy héttel az aszteroida becsapódása előtt, 99% -os esély volt arra, hogy az aszteroida Németország, Csehország és Ausztria határának közelében eltalálja a Földet.
A becsapódás akkora erejű lett volna, mint egy nagy atombomba. Mindössze annyit tudtak volna tenni a tudósok, hogy idő előtt kiürítik az érintett régiókat.