Megdöbbentő dolog derült ki a koronavírus tünetmentességéről… Magyar virológusok fejthették meg a rejtélyt.
Eddig senki sem tudta, mitől lesz valaki tünetmentes vírusokkal a szervezetében?
Ezekre próbálnak választ adni víruskutató szakemberek a Virológia Pécs Facebook-oldalon megjelent legújabb bejegyzésben.
Arról sokat hallottunk, hogy a betegség súlyosságával összefügg, hogy mennyi antitest és mennyi antitesttermelő B-sejt áll rendelkezésre a fertőzés után.
A „mennyire vagyunk védettek” kérdést legtöbbször ezzel magyarázhattuk.
rdekes módon egy friss tanulmány szerint a T-sejtekkel összefüggő immunitás nagyon hasonló mértékű a tünetes és tünetmentes megbetegedések során.
A jellege azonban eltérő volt és ez talán bizonyos fokig magyarázhatja, hogy valaki miért képes tünetmentes fertőzéssel megúszni.
Az ő esetükben ugyanis jókor és jó mennyiségben termelődtek gyulladási szabályozó fehérjék (úgynevezett IFN-γ és IL-2) amellyel
az immunrendszer egy kiegyensúlyozott antivirális választ vezényel a fertőzés korai szakaszában, és ezáltal meggátolja a tünetek kialakulását.
Jó eséllyel ez egy fontos tényező.
Az eredményeket közlő tanulmány az első ilyen jellegű, komplex immunológiai palettát mérő vizsgálat, melyben tünetmenteseket és tüneteseket egyaránt vizsgáltak.
A fontosabb megállapításokat így foglalták össze:
Tünetmentesekben a sejtes immunitás hatékonyabban vezényli a fertőzés korai stádiumának elhárítását.
A sejtes immunitás jól működik tünetes és tünetmentes fertőzést követően is, habár az első fertőzés vezénylésénél van különbség (lásd előző pont).
A sejtes immunitás többféle vírusfehérjére (a vírus „alkatrészei”) is jól reagált, összetett és jól mérhető választ produkált a vírusra tünetes és tünetmentes fertőzés esetén is.
Időben nem csökkent az itt ismertetett immunitás mértéke egyik csoportban sem.