Megfejtették, milyen mechanizmust aktiválhat az oltás egyes esetekben. Ez egyértelműen egy mellékhatás, amit felül kell vizsgálni.
Az észak-németországi Greifswald Oktatókórház munkatársai azt állítják, hogy megtalálták annak a ritka vérrögképződéses állapotnak az okát, amely néhány AstraZeneca vakcinával beoltott személynél jelentkezett
– írja a 24.hu a Norddeutscher Rundfunkra (NDR) hivatkozva.
Az AstraZeneca vasárnapi közleménye szerint semmiféle tudományos adat nem utal arra, hogy a cég által az új típusú koronavírus ellen kidolgozott oltóanyag növelné a vérrögképződés kockázatát.
Ez azonban úgy tűnik, megdőlhet.
Legalábbis egy kutatás szerint, amely bizonyítékokat talált arra, hogyan okoz súlyos mellékhatást a vakcina a beadást követően.
Norvég szakemberek csütörtökön számoltak be arról, hogy arra jutottak, nagyon valószínű, hogy az oltás néhány betegben súlyos immunreakciót okoz.
A kutatók 6 érintett vérét vizsgálták meg, és azt állapították meg, hogy az AstraZeneca vakcinája aktiválhatja a trombocitákat, más néven vérlemezkéket, amelyek a véralvadásban játszanak szerepet.
A trombociták a sebek gyógyulása során játszanak szerepet, amikor a vér megalvad és a seb összezáródik.
A kutatásban részt vevők arra jutottak, hogy vakcina egyes pácienseknél aktiválta ezt a mechanizmust, ami agyi vérrögök kialakulásához vezetett.
Összesen 9 halálesetet jelentettek, amelyeket feltételesen az oltással hoztak összefüggésbe.
Ezek a személyek általában 55 év alattiak voltak és többségük nő.
A jelentés hangsúlyozza, hogy összességben az oltást követően jelentett tromboembóliás események száma alacsonyabb volt, mint az általános népességben várható.
Erre alapozzák azt, hogy a vérrögképződés kockázata az oltás következtében nem növekszik.
Az oltással kapcsolatban a WHO és az EMA hivatalos álláspontja az, hogy az oltások kockázata még mindig jóval kisebb, mintha elkapnánk a betegséget és annak súlyosabb lefolyásával kellene számolnunk.