A hazánkban gyermekkorban kötelezően adott oltások közül több is ilyen, derül ki egy kutatásból.
Az élő, legyengített kórokozót tartalmazó oltások, mint a BCG (a tuberkulózis elleni), a kanyaró vagy a gyermekbénulás elleni vakcina, olyan immunválaszt képesek kiváltani, amely más fertőző betegségekkel, köztük a koronavírussal szemben is immunitást tudnak adni egy friss kutatás eredménye szerint.
Úgy tűnik, azok az emberek, akik egy vagy több ilyen típusú oltást kaptak, de a koronavírus elleni vakcinákhoz azok nehéz elérhetősége miatt nem tudnak hozzájutni, mégiscsak rendelkezhetnek valamilyen szintű védelemmel, írja a MedicalXpress.
A legyengített kórokozós vakcinák tartalmazzák a fertőzést okozó patogént: az oltások nemcsak megelőzik a megbetegedés kialakulását, de akár élethosszig tartó védelmet is nyújthatnak azzal szemben. A PNAS-ben publikált tanulmány szerint
feltörekvőben levő vírusokkal szemben is védelmet jelenthet az, ha valaki legyengített kórokozós oltásokat vett fel korábban.
A legyengített kórokozók életben maradnak a testbe beadva és így váltanak ki immunválaszt, ahhoz ugyanakkor túlzottan gyengék, hogy megbetegedést is kialakítsanak.
“A cél az, hogy az emberek elgondolkodjanak azon, hogy ezek a kórokozós vakcinák egy világjárvány kezdetén is alkalmazhatók, abban a reményben, hogy kitöltik a hiányt, amíg a specifikus vakcinák rendelkezésre állnak.
A módszer a világ azon régióiban lehet fontos, ahol az adott új kórokozó elleni vakcinák beszerzése túl költséges vagy késik. Ezek az oltások, úgy gondoljuk, nagy eséllyel sok életet megmenthetnek”
– mondja Robert Gallo, a kutatás szerzője.
Gallo, akinek csapata a HIV felfedezésében is részt vett, azt mondja, a hetvenes évek óta ismert a szakirodalomban, hogy ez az oltástípus segít a pandémiák kialakulását megfékezni.
“Egy nagy oroszországi influenza-vizsgálat során a kutatók megfigyelték, hogy a gyermekbénulás elleni, szájon át bevehető szer által védett embereknél ritkábban alakult ki influenza” – mondja Gallo. A kutató reméli, hogy a következő pandémiák idején is sok ember profitálhat majd kutatásának eredményeiből.
Arra is kitért, hogy ezekre az oltásokra a variánsok terjedésének sincsen semmilyen hatása.
Stanley Plotkin, a rubeola-vakcina kifejlesztője szerint még hónapokig nem férnek majd hozzá a fejlődő országok lakosai a koronavírus elleni oltásokhoz: az ő immunrendszerüket például BCG-oltással lehetne stimulálni.
“Bizonyos oltóanyagok nem specifikus védőhatását számos tanulmány bizonyította: amíg nincs elegendő oltóanyag a koronavírus ellen ahhoz, hogy a világon mindenkit immunizáljanak, a nem specifikus immunitás kihasználása életeket menthet” – mondja Plotkin.