A felfedezés átírhatja a korábbi téziseket.
A kutatók többsége nagyjából fél évszázada véli úgy, hogy a Föld belső magja egy főként vasból felépülő szilárd gömb, melyet a folyékony külső mag vesz körbe.
Egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a belső öv halmazállapota nem egységes
– idézi a 24.hu a Live Science-t.
A bolygó belső hője és nyomása miatt a beső mag közvetlen vizsgálata helyett a kutatóknak a földrengések által keltett szeizmikus hullámokra kell támaszkodniuk.
Ezeknek két típusa van:
kompressziós hullámok, illetve nyíróhullámok.
A Hawaii Geofizikai és Bolygótudományi Intézet munkatársa nemrégiben azt kezdte vizsgálni, hogy a Föld öt különböző helyszínének nagy rengései által keltett hullámok miként utaznak a magon át a bolygó túlsó oldalára.
Meglepő módon a nyíróhullámok, amelyeknek elméletileg gond nélkül át kellett volna haladniuk egy szilárd belső magon, bizonyos részeknél eltérítődtek.
Rhett Butler és kollégája arra jutott, hogy a belső mag nem teljesen szilárd: a zóna a felszínéhez közelebb tartalmazhat folyékony és félig szilárd részeket is.
Amennyiben a csapat eredményeit a későbbi vizsgálatok megerősítik, a felfedezés átírhatja a Föld mágneses teréről kialakított képet.