Oroszország vidéki régióiban pokoli a járványhelyzet, nincs elég egészségügyi személyzet a fertőzöttek ellátására, akik közül sokakat egyszerűen elküldenek a kórházból. Az orvosok és az ápolók nem kaptak védőfelszerelést, ezért sokan felmondanak.
Az orosz közösségi média fogyasztóinak idegeit egy borzalmas videó borzolta október közepén. A felvételen az Altaj régió fővárosa, Barnaul egyik kórházának pincéje látható, ahol fekete műanyag zsákokban koronavírus-betegségben elhunytak tetemeit tárolják.
Patológus szakorvosok hiányában nem tudják elvégezni rajtuk a boncolást, miközben az elmúlt hetekben megugrott a koronavírus-fertőzöttek száma – idézte az egészségügyi minisztérium közleményét a Moscow Times. A tárca ezzel a magyarázattal próbálta enyhíteni a tényt, hogy a felvételek valódiak.
A Roszpotrebnadzor, Oroszország egészségügyi felügyeleti hivatala tovább növelte a riadalmat azzal a bejelentésével, hogy a régióban az “olasz forgatókönyv” valósul meg, azaz a tavaszi lombardiaihoz hasonlóan súlyos járvány alakul ki.
Az országban a járvány tavaszi szakaszában messze Moszkvában jegyezték fel a legtöbb koronavírus-esetet, ám a második fordulóban a fertőzések kevesebb mint 30 százaléka esik a fővárosra, amely kellőképpen felkészült a betegek ellátására.
A vidék azonban soha nem volt Moszkvához vagy Szentpétervárhoz hasonló helyzetben az egészségügyi ellátás terén, ami most súlyos következményekkel jár.
Bár a magasabb fertőzési adatok oka részben az, hogy többet tesztelnek a hatóságok, vitathatatlanul tarol a járvány Oroszország vidéki régióiban – mondja Vaszilij Vlasszov, Moszkvában dolgozó virológus professzor.
zerinte az ország most fizeti meg az árát annak, hogy a kormány májusban egyetlen döntéssel véget vetett a karanténintézkedéseknek. Ennek természetesen politikai oka volt: részben lehetővé akarták tenni a Vlagyimir Putyin elnökségét másfél évtizedre bebetonozó népszavazást az alkotmány módosításáról, részben be akarták pótolni a második világháború végének 75. évfordulójára rendezett ünnepséget, amit május elején elhalasztottak.
A vidéki térségekben dolgozó egészségügyi személyzet folyamatosan panaszkodik a kórházi ágyak és kellő számú egészségügyi dolgozó hiányára. Úgy vélik, hogy már a járványkezelés első szakasza is elégtelen volt, és a kormány nem használta fel az esetek nyári csökkenését arra, hogy pótolja a hiányokat a második szakasz előtt.
Tudtuk, hogy jön a baj, ám nem erősítettük meg a védekezést – panaszolja Alekszej, egy sebész, aki a jelenlegi legtöbb fertőzöttről számot adó Kalmükföldön dolgozik.
Alekszej kórházában nincs elég ágy, ezért azokat a betegeket, akik állapota nem kritikus, elküldik.
A Kurgani régióban lévő egyik kórház személyzete kétségbeesésében katonai orvosok kivezénylését kérte, hogy enyhítsenek a rájuk nehezedő terheken. Úgy vélik, hogy enélkül otthon vagy akár az utcán halhatnak meg az emberek.
A pokolban vagyunk – fogalmaztak az egészségügyiek a levélben, amely eljutott a BBC-hez, hozzátéve, hogy az egészségügyi rendszer a körzetükben összeomlott, nem tudják pótolni a lebetegedő egészségügyi dolgozókat.
Máshol tömegesen mondtak fel az orvosok, mert látva kollégáik megfertőződését súlyos veszélyben érezték magukat.
Járványfáradság
Eközben Oroszországban sem ismeretlen az úgynevezett járványfáradság jelensége, azaz az, hogy az embereknek, főként a vállalkozóknak elegük van a korlátozásokból. Például több ezer moszkvai vállalkozás jelezte Szergej Szobjanyin főpolgármesternek, hogy képtelen betartani azt a szabályt, miszerint alkalmazottai 30 százalékát home office-ba kellene engednie.
Jellemző a hangulatra, hogy Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov nagy partin ünnepelte 53. születésnapját, amelyet zárt helyen tartottak, a résztvevők fittyet hánytak a távolságtartási szabályra és senkin nem volt maszk.
Alekszej, az idézett vidéki orvos úgy kommentálta ezt, hogy míg ők táncolnak, a végeken az egészségügyiek dolgoznak és harcolnak a járvány ellen. Oroszországban várakozások szerint csak februárban indulhat el a lakosság tömeges beoltása a koronavírus ellen.