Szerinte megvan a magyarázat arra, miért nem akadtunk még a nyomukra.
Mindent újra kell gondolnunk…?
Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara, Fizikai Intézete igazgatója, az Atomfizikai Tanszéke tanszékvezető tanára előállt valamivel, amire most az egész világon felfigyeltek.
Neves tudományos szaklapok kezdtek foglalkozni a felvétetésével, mely végső soron a híres Fermi-paradoxont is feloldhatja.
A Fermi-paradoxon azt az ellentmondást jelenti ki, hogyha valóban léteznének idgeen civilizációk, már meg kellett vona találnunk a
nyomaikat önmásoló apró szondák formájában.
Vagy fognunk kellett volna valamilyen egyértelmű és megcáfolhatatlan jelet ezektől a világoktól.
Mivel ez azonban a mai napig nem történt meg, így a legvalószínűbb következtetése a Fermi-paradoxonnak, hogy egyedül vagyunk.
Frei Zsoltnak azonban van egy nagyon megdöbbentő elképzelése arról, miért nem akadtunk az idegenek nyomára.
“Nagy valószínűséggel kell lennie más bolygókon is értelmes életnek, és ha hiszek azoknak, akik sokat gondolkoznak ezeken a kérdéseken, akkor oda lyukadok ki, hogy amennyiben máshol, a miénkénél korábban kialakult volna intelligens élet, a képviselői már régen itt kellene, hogy legyenek.
Ennek fényében nagyon gyanús, hogy a földönkívüliek nincsenek itt, vagy nagyon látványosan békén hagynak minket, esetleg távolról figyelik kezdő lépéseinket.”
Ez az elképzelés nem is annyira lehetetlen.
Korábban már maga Stephen Hawking professzor is azt vallotta, hogy az embernek sem lenne szabad telekürtölnie a kozmoszt a saját jeleivel, mert elképzelhető, hogy a kozmosz azért ennyire csendes, mert más, pusztító fajoktól rejtőzködnek más civilizációk.
A néhai Hawkings akkor még azt is mondta, hogy egy ilyen faj felfigyelhet a jeleinkre, és a találkozás olyan lenne a fajunk számára, mint amikor Kolumbusz és a telepesek megérkeztek, és módszeresen elkezdték kiirtani az indiánokat…
Az tehát egyik oldalról sem lehet véletlen, hogy ennyire feltűnően hallgat a kozmosz…