Jelenleg még túllép a technológiai tudásunkon, de biztosan lehetséges – állítják a szakemberek.
Az egész mögött az áll, hogy a negyedik dimenzió maga az idő.
Mind ismeretes, három dimenzióban élünk, legalábbis az emberiség egyelőre ennyit képes felfogni a világból.
A tér háromdimenziós, és az utazónak három koordinátája van: a hosszúság, a szélesség és a magasság. Hagyományosan és szokásszerűen előre mozog csak. A téridő ezzel szemben egy négydimenziós „szövet”.
A téridő következménye, hogy az égitestek görbült pályán mozognak, és ez a térgörbület a gravitáció.
Einstein azonban korábban már felvetette, hogy a negyedik dimenzió maga az idő lehet.
A téridő következménye, hogy az égitestek görbült pályán mozognak, és ez a térgörbület a gravitáció.
A speciális relativitáselmélet szerint az idő lassulása vagy a sebesség gyorsulása attól függ, hogy milyen gyorsan mozog valami máshoz viszonyítva.
A híres ikerparadoxon szerint a fénysebességet megközelítve az ember lassabban öregszik az űrhajóban, mint a földön maradt ikertestvére.
Ez utóbbi jelenség az elmúlt években a különféle GPS-műholdas technológiával – amelyek nagyon pontos időmérőkkel rendelkeznek a fedélzetükön –, már bizonyítást nyert.
A mérések szerint a fenti, korrigálatlan órák napi 38 mikromásodpercet nyertek.
Ezt nevezik idődilatáció.
Ez azt jelenti, hogy a fenti űrhajósok fiatalabban térnek vissza a Földre, mint az ikertestvéreik, akik a Földön maradtak.
A tudósok által kidolgozott új kvantum modell a hírhedt nagypapa paradoxont is kikerüli.
Ez azt jelenti, ha valaki megüli a saját nagyapját, akkor a jövőben ugye ő maga sem születik meg, hogy visszautazhasson az időben…
Ha valaki tehát visszamegy az időben, és találkozik tinédzserkorú szüleivel, nem tudja szétválasztani őket.
A kutatók úgy vélik, az időutazás megtörténhet egyfajta visszacsatolási hurkon belül, ahol lehetséges a visszafelé mozgás,
de csak oly módon, ami komplementáris a jelennel. Tehát elméletileg bárki „visszapattanhat” az időben és körbenézhet, de nem tud semmi olyat tenni, ami megváltoztatja azt a jelent, amit hátrahagyott.
Ma két verzió lehetséges: vagy valódi az időutazás, és nem változtathatnak meg semmit az időutazók, ami kihatással van a jelenre, vagy nem lehetséges időt utazni.
Einstein általános relativitáselmélete néhány fizikust arra a következtetésre vezetett, hogy mégis az előbbi a valószínűbb.
A téridő visszagörbülhet saját magába, elvileg megengedve az időutazóknak, hogy visszakanyarodjanak a múltba.
Ott pedig akár saját magukkal is találkozhatnak…
A téridőt tehát össze lehet hajtani, létrehozva így egy sajátos átvágást a tér két egymástól távol lévő pontja közt.
Kevesen tudják, de az általános relativitáselmélet ad ugyan egy olyan forgatókönyvet, ami lehetővé tenné az utazónak, hogy visszamenjen az időben.
Ez azonban egyelőre technológiailag megvalósíthatatlan.
Arról szólna, hogy sötét anyaggal bélelnék ki a féreglyukakat, melyeket laboratóriumokban hoznának létre mesterségesen.