A tudósok most kozmikus sugarak segítségével hatolnának be a mélybe.
Egyszer és mindenkorra feltárulhat egy ősi, talán nem is földi eredetű szupertechnológia…?
A 76 méter magas piramisdomb alatt eltemetett sír a Hszian Lintong kerületében épült nekropoliszban található, amit a híres agyaghadsereg őriz.
Ezrével találták meg az agyaghadsereg szobrait a sírtól keletre, mintha meg akarnák védeni Csin Si Huang-ti császárt a halálban az életében meghódított keleti államoktól. Minden szobor valamikor élénk színekkel volt kifestve.
A száraz hsziani levegőnek való kitettség azonban a megfelelő konzerváló technikák kidolgozása előtt azt jelentette, hogy a katonákon a legtöbb szín elhalványult a feltárás után.
Emiatt a kínai tisztviselők régóta vonakodnak attól, hogy feltárják magát a sírt, amíg nem tudják garantálni a benne lévő műtárgyak megőrzését.
Az új javaslatok szerint azonban szubatomi részecskedetektorokat helyeznének el a 2229 éves sír alá, hogy háromdimenziósan feltérképezzék a szerkezet elrendezését.
Csin Si Huang-tinak (i.e. 259-210) sikerült meghódítania és egyesítenie egész Kínát i.e. 221-ben, és egy olyan birodalmat hozott létre, amely mintegy két évezredig fennmaradt.
További eredményei közé tartozik a kínai nagy fal építésének megkezdése, országos úthálózat létrehozása, valamint az írás és az egységek szabványosítása.
Pazar temetkezési helyét 1974-ben tárták fel, ami filmeket és videojátékokat egyaránt ihletett, beleértve a “A múmia” és az “Indiana Jones” filmeket is.
Amikor az űrből származó nagy energiájú kozmikus sugarak kölcsönhatásba lépnek a Föld légkörével, szubatomi részecskék záporát hozzák létre, köztük néhány úgynevezett “müont”.
A pásztázó technika – a “müontomográfia” – úgy működik, mint egy röntgensugár, detektorokkal mérik, hogy a müonok milyen sebességgel nyelődnek el abban az anyagban, amin áthaladnak.
Ahogy a csontok viszonylag több röntgensugárzást nyelnek el, mint a hús, hogy kontrasztot hozzanak létre a röntgenfelvételen, úgy a kő és a fém több müon áthaladását akadályozza meg.
Ugyanezt a megközelítést alkalmazták korábban, amikor 2017-ben egy korábban rejtett, 30 méter hosszú kamra jelenlétére derült fény a gízai nagy piramisban.
A müonszkennelési technikát Yuanyuan Liu, a Pekingi Normal Egyetem fizikusa és kollégái javasolták, akik általában kozmikus sugarakat használnak a sötét anyag vizsgálatára a Kínai Csin-ping Földalatti Laboratóriumban, amely a világ legmélyebb kozmikus sugárzási létesítménye, amelyet mintegy 2,4 kilométer mélyen építettek meg Szecsuán tartomány alatt.
“Kína nagy múltú ősi civilizációként számos kulturális emlékkel rendelkezik, amelyek régészeti kutatást igényelnek,” – mondta a csapat.
“Néhány nagy műtárgy, például császári sírok belső szerkezetének kimutatására a régészetben használt hagyományos geofizikai módszereknek vannak bizonyos korlátai.”
“A müonabszorpciós képalkotás régészeti területen történő alkalmazása a hagyományos geofizikai módszerek fontos kiegészítése lehet,” – összegezték.
Javaslatuk próbára tételéhez a csoport a mauzóleumról meglévő régészeti és történelmi adatokat használta fel a sírkomplexum modelljeinek elkészítéséhez.
Ezeket aztán a földbe temették két müondetektor tetejére, hogy megmutassák, valóban képesek leképezni modelljeik kamráit.
“Az előzetes képalkotási eredmények bizonyítják a müonabszorpciós képalkotás megvalósíthatóságát az első Csin császár mauzóleum földalatti kamrájában,” – mondta a csapat.
A megvalósíthatósági tanulmányokat a központi kínai kormány finanszírozta.
Tesztjeik alapján a csapat arra a következtetésre jutott, hogy a valós sír átvizsgálásához legalább két müondetektort kell elhelyezni, amelyek mindegyike körülbelül akkora, mint egy mosógép, különböző helyekre 100 méteren belül a sír felszínétől.
Nem ez az első alkalom, hogy régészek és más tudósok nem-invazív módszerekkel próbálják feltérképezni Csin császár sírjának belsejét.
Sajnos a legtöbb megközelítésnek vannak korlátai, amelyek megnehezítik azok alkalmazását a mauzóleum sajátos körülményei között.
A gravitációs anomália detektorok jól érzékelik a föld alatti sűrűségváltozásokat, de ezeket könnyen befolyásolják a környezeti zavarok, és hatótávolságuk kis területre korlátozódik.
Eközben a földradar – a régészeti geofizikusok kedvence – túlságosan korlátozott mélységben képes az érzékelésre, amit itt nem lehet alkalmazni.
Ezeknek a tanulmányoknak azonban sikerült felfedniük, hogy a piramis alakú halom alatt mintegy 30 méterre húzódik egy bizonyos típusú és állapotú földalatti komplexum.
A régészek úgy vélik, hogy jó esély van arra, hogy a föld alatti kamrák még mindig érintetlenek. Természetesen nem találtak bizonyítékot arra, hogy a sírrablók valaha is képesek lettek volna alagúton keresztül bejutni a sírba.
Yang Dikun, a Sencseni Déli Tudományos és Technológiai Egyetem geofizikusa – aki nem vett részt ebben a tanulmányban – a South China Morning Postnak azt mondta, hogy a császár sírjának átvizsgálására vonatkozó legújabb javaslat megvalósítható.
“A müondetektorok, amelyeket manapság építünk és terepmunkákhoz használunk, olyan kicsik lettek, hogy egy gyerek is magával viheti,” – kommentálta.
Dr. Yang azonban figyelmeztetett, hogy a kozmikus sugárzás megközelítés nem mentes a potenciális kihívásoktól – a fő az, hogy a detektorokat fizikailag a mauzóleumkomplexum alá kell helyezni anélkül, hogy károsítanák azt vagy a benne lévő műtárgyakat.
Ehhez nagy türelem is kell, tette hozzá. Más képalkotó technikákkal ellentétben a müontomográfia korántsem azonnali, és a detektoroknak addig kell működniük, amíg elegendő részecskeszámot nem gyűjtenek az értelmes elemzéshez.
Valójában Dr. Liu és csapata szimulációi azt sugallták, hogy a sír szerkezetéről egy tiszta kép létrehozásához a detektorokat legalább egy évig a helyükön kell hagyni.
Forrás: ÚjVilágtudat