Egy egészen megdöbbentő felvetés látszódik igazolódni?
Nincs téma az interneten, amit ne próbálnának meg eladhatóbbá tenni a koronavírussal.
A bődületes ostobaságokkal nem érdemes foglalkozni, de keringenek olyan állítások is, amelyek értékeléséhez a laikus tudása nem feltétlenül elég, ilyenkor megéri mélyebbre ásni, ezt tesszük most is.
A közösségi médiában felbukkanó vélemények, posztok mondanivalója tételmondattá formálva így hangzik:
Szénhidrátok fogyasztása visszaveti az immunrendszer hatékonyságát, így rontja esélyeinket a koronavírus-fertőzéssel szemben
írja a 24.hu.
Mivel a szénhidrátokat az utóbbi időben sokan és sokszor kiáltották ki közellenségnek, kíváncsiak voltunk a közlések igazságtartalmára, miként arra is: valóban érdemes-e kerülni ezt a fontos tápanyagot?
Ehhez pedig Fülöp Lili, a Budai Endokrinközpont dietetikusának segítségét kértük.
Kezdjük azzal, hogy a szénhidrátok nem a fehérkenyér, chips, csokoládé ördögi körét jelentik, sőt a szakember óva int attól, hogy így kezeljük a kérdést.
Szervezetünk számára a három alapvető makrotápanyagot a zsírok, fehérjék és a szénhidrátok jelentik, ez utóbbi csoport biztosítja a leggyorsabban mozgósítható energiát.
Egy egészséges ember napi kalóriabevitelének körülbelül 50 százalékát javasolt szénhidrátok formájában biztosítania.
A legfontosabb természetes forrásai a gabonák, a zöldségek és a gyümölcsök, de valójában nehéz lenne olyan tápanyagot említeni, amiben ne lenne szénhidrát:
A három makrotápanyag eltérő mértékben, de minden ételünkben megtalálható
– mondja a 24.hu-nak Fülöp Lili szakember.
Rendkívül fontos számos molekula, a DNS, az RNS felépítésében, illetve tartalék tápanyagként a szervezet számára.
Az izmokban és a májban raktározott szénhidrát – glikogén formájában – szükség esetén gyorsan felhasználható, hatékony energialöketet biztosít.
A szénhidrátokat „összetettségük” alapján három csoportba osztjuk, az első a monoszacharidok csoportja, ide tartozik például a szőlőcukor és gyümölcscukor (glükóz és fruktóz).
Ezeket a legkönnyebb feldolgozni, tehát ha például egy diabéteszes betegnek leesik a cukorszintje, „gyorssegélyként” bekap egy szőlőcukor-tablettát.
A második, mondhatni átmeneti csoportot, a két vagy néhány szénhidrát-molekulát tartalmazó di- és oligoszacharidok alkotják, ide tartozik többek között a laktóz vagy tejcukor, illetve a kristálycukor néven minden háztartásban megtalálható répacukor.
A poliszacharidokban értelemszerűen már több molekulát találunk, példaként említhetjük a gabonákat, a burgonyát, a kukoricát vagy a rizst.
Minél összetettebb a szénhidrát, annál hosszabb ideig tart lebontani: nem emeli meg hirtelen a vércukor szintjét és hosszabb távon lát el energiával.
Az egyik legfontosabb a C-vitamin, elsődleges természetes forrása pedig a szénhidrátok körébe tartozó zöldségek és gyümölcsök
cikkünk elején megfogalmazott tételmondatra a tömör válasz tehát így hangzik:
a szénhidrátok inkább pozitívan járulnak hozzá az immunrendszer működéséhez, mintsem gátolnák.
Persze csak akkor, ha megfelelő arányban és megfelelő összetételben fogyasztjuk, az egysíkú táplálkozás semmiképp nem marad káros következmények nélkül függetlenül attól, a ló melyik oldalára esünk át.
Mindebből pedig az is következik, hogy a szénhidrátokra nem szabad ellenségként tekinteni, pláne nem javasolt száműzni étrendünkből.
Forrás: 24.hu