Fontos tájékoztatás jelent meg!
Egyre több adat van arról, hogy a legtöbb elérhető vakcina már az első dózis beadása után is generál némi védettséget. Ez azonban nem általános, nem igaz mindenkire, és építeni sem lehet rá – még akkor sem, ha Magyarországon rögtön megkapja az oltási kártyát az, aki túl van az első adagon. Mi a különbség a két oltási immunreakció között, és miért lenne érdemes meggondolni az első oltás után, hogy beüljünk a tömeg közepére a teraszokon?
A magyar kormány aszerint oldja fel a különböző korlátozásokat, hogy hány embert oltottak be koronavírus ellen – csakhogy ilyenkor még nem beszélhetünk teljes immunizációról, hiszen csak arról van szó, hányan kapták meg az első oltást. Az első oltásra nem mindenkinek reagál ugyanúgy a szervezete, és nagyon nehéz megjósolni, hogy az első adag után ki az, aki nagyobb biztonsággal mehet tömegbe, és ki az, akinek jóformán semmilyen védettsége nem alakul ki a második oltásig. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük.
„A mostani nyitás még elég veszélyes”
A szakértő elmondta, hogy a fertőzés és az első vakcina is egyénenként nagyon változó immunválaszt generál. Ez az immunválasz, illetve annak erőssége rengeteg mindentől függ: az illető előéletétől („epigenetikai” hatásoktól), az örökölt génektől, az életmódjától, az életkorától, satöbbi.
„Az első oltás után éppen ezért nagy különbségek lehetnek individuálisan, ahhoz hasonlóan, ahogy az oltási reakció is mindenkinél más lehet. Van, aki észre sem veszi, hogy oltást kapott, van, akinél tályog alakul ki, hidegrázás, láz kíséri az immunfolyamatokat. Nagy az egyéni szórás” – mondta Falus András.
Kiemelte azonban:
attól, hogy van immunreakció, nem biztos, hogy védettség is kialakult.
Míg az első oltás hatásossága inkább az egyedi tulajdonságokon (például genetikán) múlik, addig a második adag beadása már vakcinológiai kérdés. Ezt emlékeztető oltásnak hívják (booster shot angolul), ráerősít az elsőre. „Ilyenkor az immunrendszernek már nem lehet kétség, védekeznie kell” – mondta Falus András. „Ekkor alakul ki a teljes, védettséget adó, huzamos immunitás.”
Van, aki az első oltás után már jó arányban védett, van azonban, aki egyáltalán nem – ez egyénileg változhat, és lehetetlen tesztek nélkül kiszámítani, hogy milyen az immunitás.
A helyzetet bonyolítja, hogy az első oltás után jellemzően lokális immunválasz alakul ki, a második után jön a szisztémás, az egész testre kiterjedő. „Éppen ezért elmondható, hogy a mostani nyitás még elég veszélyes” – mondta a szakember.
A specifikus immunitás alapvetően két úton valósul meg. „Kétféle olyan limfocita, vagy nyiroksejt van, ami az immunrendszer úgynevezett szerzett immunitásához tartozik.
Van veleszületett vagy természetes immunitás is, ez például a különböző falósejtek segítségével jön létre, amelyek felfalják a kórokozókat. De veleszületett immunitásnak nevezzük azt is, hogy a bőrünkön a védőréteg nem engedi be a mikrobákat.
Vannak a veleszületett immunitáshoz tartozó egyéb rendszerek is, melyek komponensei lavinaszerűen aktiválódnak és pusztíthatja el a baktériumokat.”
A szerzett immunitásért azonban a B-sejtek és T-sejtek felelősek, előbbiek, ha aktiválódnak, plazmasejtekké alakulnak és antitesteket termelnek. Ha ez az antitesttermelés megkezdődik, akkor a B-sejtek egy részéből memóriasejt lesz, hiszen „emlékszik”, hogy kapott már antigéningert, amire antitestet termelt.
A T-sejtek a csecsemőmirigyben érnek, nem ellenanyagok révén, hanem közvetlen kontaktussal ismerik fel azt a sejtet, ami például vírussal fertőzött vagy daganatsejt, és azt elpusztítják.
Ez a lényege a sejtes immunitásnak. „Tulajdonképpen mindkét immunreakció sejtes, csak a B-sejtes esetében antitest-közvetített az immunválasz, a T-sejtes esetében pedig sejtközvetített” – tette hozzá a szakértő.
Az egész vakcináció célja a memória, azaz a hosszútávú immunológiai védettség kialakulása.
Az első oltás után valószínűleg egyszerre indul a kétfajta immunválasz, csak az antitestes választ könnyebben lehet mérni.
„Ezért kicsit hamis az a magyarázat, hogy míg a kínai vakcina inkább antitestet indukál, az mRNS-vakcina pedig sejtest. Mind a kettő valószínűleg mindkettőt beindítja, hiszen ezeket nem lehet elválasztani egymástól.”