A Phaethon nevű kisbolygó felelős a decemberi geminida meteorokért, ám egy friss vizsgálat szerint nem por áramlik belőle a napközelsége idején.
Egy újonnan, a Planetary Science Journal szakfolyóiratban közölt kutatási eredmény szerint azonban szó sincs porról, a kisbolygóból nem áramlik por, pusztán a nátriumot lehet észlelni.
A kutatást a NASA ismertette.
A kutatók most a STEREO és a SOHO napmegfigyelő űrszondák felvételeit elemezték.
A kisbolygóból áramló anyagot több napközelsége idején is látni lehetett a felvételeken, majd 2018-ban a Parker napszonda is beszállt a megfigyelők közé.
Ez utóbbi esetében kiderült, hogy jóval több anyagot dob ki magából a Phaethon, mint amennyit a számítások szerint a napközelsége idején képes lehetne. Kérdés volt, hogy akkor mi is áramlik voltaképp a kisbolygóból?
Mivel a korábbi kutatásból már feltételezhető volt, hogy nátrium szabadulhat fel a Phaethon felszínéből, így a kutatók most az erre utaló jeleket vizsgálták, a 2022-es napközelség idején, ezúttal a SOHO felvételein.
E szonda különféle speciális szűrőkkel készült felvételeinek köszönhetően következtetni lehet arra, milyen összetételű az anyagtömeg.
Eztán visszamenőleg ellenőrizték 1997-től fogva a kisbolygó korábbi napközelségeit a STEREO segítségével is.
A megfigyelésekből egyértelműen beigazolódott, hogy igen nagy mennyiségű nátrium áramlik a Phaethon felszínéből, azonban a port kimutatni képes szűrővel készült felvételen nyoma se volt az aktivitásnak!
A nátriumcsóva azonban teljesen megfelelt annak, amit a modellszámítások előrejeleztek.
„Nemcsak különös eredményeket kaptunk az égitest 14 éven át tartó alapos megfigyeléséből, hanem ezt egyáltalán nem efféle vizsgálatokhoz készült napfizikai űrszondák, a SOHO és a STEREO adataiban találtuk meg”
– magyarázta Karl Battams, a kutatócsoport tagja.
A kutatást vezető Qicheng Zhang szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon a napszondák felvételein üstökösszerű aktivitást mutató égitestek közül nem is mind lehet üstökös.
A SOHO napszonda felvételeit civil kutatók vizsgálják át egy speciális projekt keretében, az azokon felbukkanó kis méretű, napközeli üstökösök keresése céljából.
Könnyen lehet, hogy számos így felfedezett kis égitest a Phaethonhoz hasonlóan szintén kisbolygó, amelyet a Nap felforrósít annyira, hogy üstökösszerű aktivitást mutasson napközelsége idején.
Azonban maradt még egy igen fontos kérdés:
Ha a Phaethon nem port ont magából, akkor minek köszönhető az a por, amiből a Geminidák meteorjai erednek?
Zhang úgy véli, néhány ezer éve történhetett valami a kisbolygóval, talán a tengelyforgása keltette feszültség miatt kiszakadt egy darabja a Phaethonnak, és ekkor került a pályájára az a sok millió tonna por, amelyből a meteorraj táplálkozik.