Újabb részletekre derült fény a Csendes-óceánban talált különös gömbökkel kapcsolatban: betekintést nyerhetünk egy földönkívüli technológiába?
Sajtóinformációk szerint különös tárgyakra bukkantak a kutatók a Csendes-óceán mélyén, pont ott, ahol 2014-ben az IM1 nevű, meteoritnak hitt dolog becsapódott.
A mágneses gömbök megtalálása után azonban a kutatókban felmerült, hogy a tárgyak nem természetes úton jöttek létre, és lehetséges, hogy egy földönkívüli civilizáció gyártotta le.
Avi Loeb csillagász, aki az UFO-kérdés kapcsán lett ismert, korábban a Pentagon UAP kutatását vezető részlegének, az AARO igazgatójával közösen írt egy tanulmányt arról, hogy egy Oumuamua nevű idegen anyahajó lehetett a Naprendszerben, melyről szondák indultak, hogy felfedezzék a bolygókat.
Lehetséges, hogy az IM1 is egy ilyen szonda volt, mely becsapódhatott a Földbe.
Az expedíció során egy franciaágy méretű mágnest eresztettek le az óceánba 1,3 fok déli és 147,6 fok keleti irányba attól a ponttól, ahol az IM1 becsapódhatott, vagyis körülbelül 300 kilométerre a Bismarck-tengerben lévő Manus-szigeten, a Csendes-óceán délnyugati részén.
A számítások szerint az objektum meghaladta egy tipikus vasmeteorit anyagszilárdságát, így elengendő vasat tartalmat ahhoz, hogy az óceánba engedett mágnes magához vonzza a darabokat.
A mágnest tíz napon át vontatták végig az aljzaton, 1,7 kilométer távon keresztül, és magához vonzotta az igencsak apró, akár 0,1 milliméter átmérőjű törmelékeket is.
Az expedíció végül sikerrel zárult: összesen 50 apróbb gömböt sikerült begyűjteni, melynek össztömege 35 milligrammot tesz ki.
A méretük egyenként 0,1 és 1 milliméter között van.
Loeb naplót vezetett az expedícióról, melyben többek közt ezt írta:
A gömböket elsősorban az IM1 legvalószínűbb útvonala mentén találták meg, nem pedig a tőle távolabbi kontroll régiókban.
Az elkövetkező hetekben elemi és izotópos összetételüket elemezzük, és egy lektorált folyóiratban közöljük adatainkat.
Az (adatok) értelmezése későbbi tanulmányok feladata lesz.
Tekintettel az IM1 nagy sebességére és rendellenes anyagszilárdságára, a forrása a Naprendszertől eltérő természeti környezet vagy egy földönkívüli technológiai civilizáció lehetett
-fogalmazott a tudós, aki szerint az első adatok a gömbök anyagi összetételéről pár napon belül elkészülhetnek.
Hozzátette, hogy ezek a kisebb gömbök a nagyobb felület/tömeg arányuk miatt komolyabb súrlódást tapasztalhatnak a levegőben, így a robbanás helyéhez közelebb csapódhattak be.
Az egyik gömböt a feltételezett útvonaltól távolabb gyűjtötték be, és ebben szokatlanul magas, 10 tömegszázalékos indium mennyiséget találtak.
Loeb szerint az objektum megtalálása egyértelműbb bizonyíték lenne az IM1 eredetéről, és lehetséges, hogy betekintést nyújt egy földönkívüli civilizáció technológiájába.