A Föld az utóbbi időben szokatlanul gyorsan forog, ami befolyásolja a szeizmikus aktivitást:
Egyre több pusztító erejű rengésre kell számítanunk, még az egyébként geológiailag inaktív területeken is?
2020-ban a mérések szerint 28 olyan nap volt, ami a legrövidebbnek bizonyult 1960 óta.
A Föld 86400 másodpercenként fordul körbe, vagyis 24 óra alatt. De a forgási sebessége szabálytalan, és a nap hossza ezredmásodpercekkel is eltérhet.
A Föld forgási sebessége állandóan változik olvadt magjának, óceánjainak és légkörének összetett mozgása, valamint egyéb hatások miatt.
Ha a Föld forgása nagyon eltér szinkronban az atomórák szupertartós ütemétől, akkor pozitív vagy negatív szökőmásodpercet kell alkalmazni, hogy össze lehessen hagolni őket
-írja az ÚjVilágtudat.
Mióta 1972-ben bevezették a szökőmásodperc rendszerét, 27 szökőmásodperc volt, és mindegyik pozitív.
Más szavakkal, mindegyik hozzáadott egy további másodpercet az óráinkhoz, lehetővé téve a Föld felzárkózását.
A közelmúltban azonban a Föld egyre gyorsabbá válik, és 2016 óta nem volt szükség szökőmásodperce.
Ha a Föld forgása tovább gyorsul, akkor egy ponton negatív szökőmásodpercre lehet szükség. Ha ez megtörténik, óráink kihagynának egy másodpercet, hogy lépést tartsunk a siető Földdel.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld forgásának lelassulása megnöveli a nagy földrengések potenciálját, miután megállapították, hogy nagyjából 32 évente világszerte megemelkedik a jelentős földrengések száma.
Konkrétan a csapat megjegyezte, hogy körülbelül 25-30 évente a Föld forgása lassulni kezd, és ez a lassulás közvetlenül a földrengések fellendülése előtt történt.
A lassuló forgás történelmileg 5 évig tartott, az elmúlt év a földrengések növekedését váltotta ki.
A tudósok szignifikáns összefüggést találtak a nagy vulkánkitörések és az 1750 óta bekövetkezett LOD mintázat között.
Többéves skálán a kitörés gyakorisága világszerte növekszik a LOD változásával.
Összefoglalva, a Föld forgásának többéves változásai által kiváltott stresszváltozások hatással lehetnek a klimatikus vulkanikus aktivitásra, emellett a légkör vulkáni hullámokra adott dinamikus reakciója a szél keringésének és éghajlatának globális változását eredményezheti, ennek következtében a napok hossza is változhat.
Forrás: ÚjVilágtudat