Az oltásokkal nem élők kényszer karanténja jöhet?
Évente kell majd beadni és lehet hogy soha nem lesz nyájimmunitás?
Ausztrál orvosok szerint az influenzaoltáshoz hasonlóan valószínűleg a covid-vakcinák éves beadására lesz szükség ahhoz, hogy féken tarthassuk a koronavírus járványt.
Megállapításukat arra alapozzák, hogy jelenleg a fertőzés vagy az oltás után fokozatosan csökken a szervezet immunitása. Ezzel párhuzamosan új mutánsok jelennek meg, amelyek gerjeszthetik a fertőzési hullámot.
„A nyájimmunitás azt feltételezi, hogy elérése esetén a vírus többé nem cirkulál a közösségben” – mondta Miles Davenport.
Az Új-Dél-Wales Egyetem professzora azonban osztja azoknak a kutatóknak a véleményét, akik szerint nyájimmunitás a jelenlegi körülmények között nem alakulhat ki.
A szakemberek becslése szerint a népesség legalább 60-70 százalékának kell átesnie a fertőzésen, illetve beoltottnak lennie a nyájimmunitás kialakulásához.
Az East Anglia Egyetem kutatói sem valószínűsítik a nyájimmunitás kialakulását a vizsgált Pfizer és AstraZeneca vakcinákkal.
„A nyájimmunitás nem alakulhat ki, kivált a kevésbé hatásos AstraZeneca oltással” – írják a szerzők. Aggasztónak tartják, hogy a fertőzés terjedhet a beoltott, tünetmentes személyekről a kiszolgáltatott helyzetben levő, nem beoltott személyekre. Emiatt az mRNS-alapú vakcinákat (pl. Pfizer vagy Moderna) kapják azok az egészségügyben és idősotthon-ellátásban dolgozók is, akik nagyszámú sérülékeny, nem beoltott személlyel kerülnek kapcsolatba.
„Régóta foglalkozom a vírusokkal. Egy dolog biztos: képesek meglepetéseket okozni” – mondta Stuart Turville, Davenport kutatótársa.
Ez csak azt jelenti, hogy a nyájimmunitás nehezebben érhető el, de nem lehetetlen – véli a queenslandi professzor.
„Az influenzához hasonlóan a koronavírus-fertőzés kockázata a vírusnak történő első kitettségnél a legnagyobb. Az oltás után kialakul az alapvető védettség, ami várhatóan megakadályozza a betegség súlyosbodását. A koronavírus, csakúgy mint az influenza vírusa, terjedhet, következményei azonban enyhék” – mondta a professzor.
A kérdés már csak az – Davenport szerint –, hogy az enyhe tüneteket okozó fertőzés után szükség van-e úgynevezett emlékeztető oltásra.
A Covid-19 mellett a koronavírusnak még négy másik törzse ismert. Ezek általában az enyhe meghűléshez hasonló tüneteket okoznak. Ezekkel a törzsekkel szemben nem alakul ki hosszú távú védettség: az embereket újra és újra megfertőzheti ugyanaz a koronavírus-törzs.
Az oltottaknak mindig előjogaik lesznek?
Ez az egész azt eredményezheti, hogy az oltottaknak valójában mindig lesznek előjogaik.
Sőt, m indig lesz újabb és újabb oltás, vagyis az embernek folyamatosan oltakoznia kell, naprakészen “tartva” védettségi igazolványát.
Így egy-egy szolgáltatást a jövőben csak a védettek vehetnének igénybe.
Sajnos nagyon efelé halad a világ, bár még nincs konkrétan kimondva.