Világszerte pusztulnak az élőlények, a szárazföldi emlősök, méhek, bálnák és más állatok.
A biodiverzitás drámai mértékben csökkent. A tudósok szerint még a mi életünkben kipusztulhat a Föld közel kétharmada…
Már az elefántok is elkezdtek tömegével elhullani, pedig ez korábban nem volt jellemző.
Annak idején már 2019-ben is a botswanai elefántpusztulás: rövid idő alatt több mint száz egyed tetemét találták meg, a legtöbb állattal lépfene végzett.
Az idén még súlyosabb helyzet alakult ki az afrikai országban, és ami különösen ijesztő:
Egyelőre a szakértőknek sincs elképzelése arról, pontosan mi is áll a háttérben.
Tömegesen pusztulnak az elefántok Botswanában, május óta közel 400 tetemet azonosítottak az Okavango-deltánál.
Az első eseteket márciusban regisztrálták, a probléma súlyosságát azonban csak májusban ismerték fel, ekkortól kezdték el rendszerezve dokumentálni a történéseket.
Eközben elkezdett a vízi élővilág is haldokolni: brutális halálzónák alakulnak ki az óceánok mélyén, ahol nincs oxigén és élet.
A halott állatok egybefüggő szőnyeget alakítottak ki a tengerfenéken.
A biodiverzitás, a fajok sokszínűsége is hihetetlen mértékben csökkent, mai rengeteg új mutációt eredményezett.
Egyre több a végtag nélkül születőm emlős és más élőlény.
Egy 2017-es tanulmány szerint a fajok kihalásának mértéke az előzetes feltételezéseket és becsléseket is meghaladja.
De milyen jelek támasztják alá, hogy egy újabb katasztrófa közepén vagyunk, és ami még rosszabb, hogy minderről az ember tehet?
Lényegében testközelből nézhetjük végig a tömeges kihalást, és azt, ahogyan a világunk kétharmada eltűnik a lábunk alól.
Egy 2019-es kutatás megállapította, hogy a bolygón élő rovarok száma évente 2,5 százalékkal csökken.
Ha ez így folytatódik, nagyjából 2119-re egyáltalán nem maradnak rovarok a Földön.
10 év múlva negyedével, 50 év alatt felére csökken a rovarok száma a bolygón, 100 éven belül pedig teljesen kihalnak
– mondja Francisco Sánchez-Bayo, a tanulmány társszerzője.