Nagyon elgondolkodtató írás a nyugati ember átkáról és arról, hogy miért maradt szabad Magyarország.
Íme:
Az igazság az, hogy hiába vagy gazdag, hiába hordasz mindenből újat és márkásat, hiába élvezed a munkával és rablással összehordott civilizációd utolsó gyümölcseit, közel a vég. Nem én mondom, hanem a számok.
Agyadra politikailag korrekt köd települt, szűrőn át tekintesz mindenre, elveszítetted az önálló gondolkodás képességét.
Létrehoztál egy bulitársadalmat, oda húzódtál be társaiddal, csakis a fogyasztással és a komforttal törődsz, azzal nem, hogy felélted a jövődet.
Lassan egyetlen árucikk lettél a hatalmas kínálatból.
Nyugati ember: bajban vagy.
Röviden szólva: neked véged van.
Nekünk viszont nincs. És ha meggondolnád magad, szívesen látunk a kontinens keleti felében. Hiszen – veled ellentétben – nekünk még bőven maradt asszimiláló erőnk, mi meg tudunk tartani téged európainak.
Utódaitok magyarok lesznek, ti pedig európai emberként és szabadon élhettek, ha nem is a megszokott nívón, hanem nagyjából úgy, ahogyan még elődeitek éltek hajdanán. Újrakezdhetitek a családi históriát. Gyarmatosítás, gyilkosságok, bűntudat nélkül.
Hidd el, príma dolog úgy élni, hogy nem csak papolsz a szabadságról, de tényleg szabadon is élsz. Hogy a saját portádon te vagy az úr, hogy te mondod meg, kivel akarsz egy fedél alatt élni és kivel nem. Hogy nem kell különféle regulák szerint szerepeket játszanod, ha férfinek születtél, férfiként viselkedsz, ha nőnek, akkor nőként.
Hogy nem kell állandóan tekintettel lenned a mások érzékenységére, hanem önmagad lehetsz.
Hogy nincs gombóc a torkodban, hogy jaj, mi lesz, ha kiderül, szóhasználatomban, gondolataimban, szándékaimban még nem vagyok teljesen az övék.
Mi már nem tudunk mit tanulni tőled. Küldetésedet befejezted, utadat megfutottad, sorsodat bevégezted.
Itt az ideje, hogy ne csak élni, túlélni is megtanulj.
Abban pedig mi, magyarok vagyunk a legjobbak.
Persze, a csehek, szlovákok, lengyelek, románok, szerbek, horvátok, bolgárok se kutyák.
Várunk szeretettel!