Egyes oltások összetevői meglehetősen nagy riadalmat keltenek az emberek körében.
Utána jártunk, tiszta vizet öntöttünk a pohárba!
Nagyon sok kétkedőnél a fő kérdés az, hogy mi van pontosan a vakcinákban, és visszatérő kérdés az is, hogy vajon tényleg tartalmaz-e kétes összetevőket?
A válasz szofisztikált és mélyebb, de ugyanakkor ha a mélyére nézünk, az embernek megnyugtató válaszok születnek.
Az oltások egy részével kapcsolatban korábban mindenféle őrültség terjedt el: hogy abortált magzatokat, emberi vért, higanyt, arzént és mindenféle vegyi anyagot tartalmaznak.
Ezek jó része ugyan óriási marhaság, mégis nagyon sokan hisznek a mai napig benne.
Bizonyos értelemben nem teljesen alaptalanul. Egyes oltások a múltban ugyanis valóban tartalmaztak olyan összetevőket, melyekről mára kiderült, hogy nem veszélytelenek. Egy részüket ki is vonták a forgalomból.
Az alumíniumra szokták mondani, hogy nagy bajt okozhat, azonban ez részben ferdítés.
Az emberi alkalmazásra szánt vakcinák legelterjedtebb, és a magyar oltási naptár kötelező gyermekkori oltásainak egyetlen használt immunológiai adjuvánsát az alumínium bizonyos vízoldhatatlan szervetlen sói, elsősorban az alumínium-foszfát, AlPO4 és az alumínium-hidroxid, Al(OH)3 jelentik.
Az, hogy az alumínium sók elérik ezt a hatást, empirikus tény, de hogy miért és hogyan, az bonyolult, minden részletében nem is ismert folyamat; szerepet játszik benne az, hogy segítik az antigén helyben maradását és így a hosszabb expozíciót, elősegítik az antigén-prezentáló sejtek működését, aktiválják a komplement-rendszert és stimulálják a makrofágokat.
A rendszerváltásig egyedül a DTP-oltásból származott alumíniumterhelés, azt pedig egyedül a Human Oltóanyagtermelő és Kutató Vállalat gyártotta.
Sajnos az akkoriban használt oltóanyagok pontos alumínium-tartalma nincsen nyilvánosan dokumentálva, de szerencsénkre a maximális alumínium-tartalmuk igen, a gyártás ugyanis a Magyar Gyógyszerkönyv előírásai szerint zajlott, és a tételek felszabadításakor az ott leírtak teljesülését ténylegesen is ellenőrizték, márpedig szerencsénkre az tartalmaz az alumínium-tartalomra vonatkozóan is megkötést.
Így bár azt nem tudhatjuk, hogy pontosan mennyi alumínium volt az oltásokban, de azt tudhatjuk, hogy mennyinél nem volt több.
Alumínium ráadásul természetes életmóddal is bekerül a szervezetünkbe, tehát mindenképpen ki vagyunk valamennyien téve az alumínium terhelésnek.
Az sem segít az oltások megítélésén, hogy a gyógyszeripar eleve démonizálva van, sajnos időnként nem alaptalanul. Lásd csak a Contergan botrányt.
Az 1950-es évek végén jelent meg Nyugat-Németországban Contergan néven, mint recept nélkül kapható nyugtató. 1961-ben visszavonták, mivel súlyos fejlődési és idegrendszeri károsodást okozott. Sokan a modern idők egyik legnagyobb orvosi tragédiájának tartják.
1957–1961 között sok országban forgalmazták. 1958-tól hirtelen megnőtt a végtag nélküli, illetve fejletlen végtaggal született újszülöttek száma (phocomelia).
Az áldozatok számát 10–20 ezer főre becsülik.
Az 1980-as években kiderült, hogy a racém formában gyártott szernek csak az egyik enantiomerje okoz rendellenességet.Az utóbbi idők felfedezése, hogy az emberi szervezetben az enantiomerek egymásba tudnak alakulni.
A tragédia után megszigorították a gyógyszerek forgalomba hozását. Csak a hatékony enantiomer kerülhet a készítménybe, és külön meg kell vizsgálni a gyógyszerek hatását terhes nőkre.
Az ilyen és ehhez hasonló valóban ritka, de mégis tragikus események alapjaiban vetülnek nagy árnyékként a gyógyszeriparra, ezért lehet megérteni azokat a hangokat, akik időnként józanságra intenek és még több vizsgálatra egyes hatóanyagokkal kapcsolatban.
És mi a helyzet a csimpánzok vérével és az oltásokkal?
A jelen helyzetbne például úgy, hogy a dél-kínai Kunming városban székelő Walvax Biotechnology nevű gyógyszergyártónak a pekingi Tsinghua Egyetem, valamint a tiencsini orvostudományi egyetem kutatóival közösen kifejlesztett oltóanyaga adenovírus-vektor alapú, és csimpánzvért felhasználva állították elő.
Hatásmechanizmusa éppen arra épül, hogy az emberi testben jellemzően nem találhatóak meg a csimpánzok által hordozott adenovírusokat semlegesíteni képes antitestek.
Ez sok más oltás esetén is így történik.
Nem a konkrét csimpánzvér kerül bele az oltásba, csak a csimpánzvért felhasználva zajlott az oltóanyag előállítása.
Az oltóanyag ennek köszönhetően kis valószínűséggel válthat ki kedvezőtlen reakciót az emberi szervezetből, ugyanakkor az oltást követően erős immunitást biztosíthat.