Már az előző napon, illetve azóta is voltak jelentős földmozgások a környéken.
Idehaza a biztosítók százmilliós károkról beszélnek.
A tudományt pedig elkezdte foglalkoztatni: vajon a jövőben jöhetnek-e ilyen pusztító erejű rengések Magyarországon is?
December 29-én, ebédidőben pattant ki Magyarország déli határaitól nem messze a Richter-skála szerinti a 6,4-es erősségű földrengés, amelynek hatását hazánkban is érezni lehetett.
A földrengés epicentruma a horvát fővárostól, Zágrábtól mintegy 50 km-re délkeletre volt.
Már az előző napon, illetve azóta is voltak jelentős földmozgások a környéken.
Ekkora rengés a térségünkben rendkívül ritka, lényegében a közvetlen környezetünk tektonikáját és a reológiáját tekintve a lehetséges maximumhoz közeli nagyságot képviseli.
A katasztrófa következtében hét ember vesztette életét.
Közel száz helységben keletkezett komoly anyagi kár. A horvátországi Petrinja kisváros egyes részei romba dőltek.
Még Magyarországon is legalább százmillió forintos károkról számoltak be a biztosítók.
Magyarországon bizonyára elsőként, de a világon is az elsők között a Geo-Sentinel Kft. szakemberei térképezték fel a horvátországi földrengés okozta elmozdulásokat, a felszín maradandó deformációját.
Ezekből az tűnik ki a 24 információi alapján, hogy elég nagy elmozdulások történtek.
Bizonyos térségekben jelentősen átalakult a felszín, ahogyan az lenni szokott egy ilyen erejű rengés után.
A tudományt elkezdte foglalkoztatni:
Vajon a jövőben jöhetnek-e ilyen pusztító erejű rengések Magyarországon is?
A válasz az, hogy valószínű, ám erre még – szerencsére – hosszabb időt kell várnunk.
Közel sem valószínű, hogy még a mi életünkben, 40-50 éven belül ez a nyugodt, Kárpát-medence régió jelentősen aktívvá váljon geológiia szempontból.
Ugyanakkor a jövőben hosszabb távlatban egyáltalán nincs kizárvan bizonyos statisztikai adatok pedig egyértelműen növekedő tendenciát mutatnak, már ami a földrengéseket illeti.