A kutatók felfedték a titkát és azt, hogy miért tartják nagyon veszélyesnek.
Az omikron, vagyis a koronavírus Dél-Afrikából származó újabb változata patkányokban fejlődhetett ki
– legalábbis így vélekednek egyes tudósok, akik a variánst tanulmányozzák.
A Live Science hangsúlyozza, hogy a teória nem vehető biztosnak, ugyanis az újabb vírusváltozat eredetéről számos másik elmélet kering.
A szakértők azzal magyarázzák a rágcsálókban való fejlődés lehetőségét, hogy az omikron hét olyan mutációt is hordoz, amelyek lehetővé teszik, hogy a változat rágcsálókat, például egereket és patkányokat fertőzzön meg. Ilyen mutációk más variánsokban is megtalálhatók
– ilyen többek közt az alfa is –, ám esetükben jóval kevesebbet azonosítottak.
A tudósok úgy vélik, hogy a vírusváltozat kialakulása 2020 közepére vezethető vissza, amikor valamilyen állatfaj, esetleg rágcsálók megfertőződtek a koronavírussal.
Ebben az új fajban a kórokozó aztán továbbfejlődött, és mutációkat halmozott fel a tüskefehérjén, mielőtt újra átterjedt volna az emberekre.
Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet immunológusa is azok közé tartozik, akik felvetették azt az elképzelést.
A szakértő úgy véli, hogy az omikron egy fordított zoonózisos eseményből alakulhatott ki.
A zoonózis az, amikor egy kórokozó állatról terjed át az emberre. A fordított zoonózis így az, amikor a vírus visszakerül egy állatfajra.
Az állatokra vonatkozó elméletet mások szerint a mutációk különlegessége is magyarázhatja.
Az omikron ugyanis egy sor olyan mutációt is hordoz, amelyek a SARS-CoV-2 más változataiban egyáltalán nincsenek jelen.
Robert Garry, a Tulane Medical School mikrobiológiai professzora mindenesetre úgy nyilatkozott a STAT című magazinnak, hogy a kutatók számára továbbra sem világos, hogy az omikron állati vagy emberi gazdaszervezetben alakult-e ki.