Rengeteg adatunk lehet róla, egy megdöbbentő, új bizonyíték sokkolhatja a közvéleményt és a tudósokat.
Lehetséges, hogy nagyon fejlett civilizációk féregjáratokból álló hálózatot építettek szerte a világegyetemben, amit csak azért nem vettünk észre, mert nem kerestük.
A Nagoyai Egyetem asztrofizikusa, Fumio Abe a Science Focusnak elmondta, hogy a féregjáratokat talán már rögzítettük is, egyszerűen csak elvesztek az adatok tengerében.
Emiatt akár a már létező csillagászati adatok elemzésével is áttörést érhetünk el a földönkívüli civilizációk kutatásában.
Ha a féregjárat szája száz és tízmillió kilométer között van, a galaxisunkhoz vezet, és olyan gyakori, mint a csillagok, a korábbi adatok újraelemzésével megtalálhatjuk
– fogalmazott Abe.
A féregjáratok a téridő távoli régióit összekötő, ezek távolságát lerövidítő különleges alagutak, amiket nemcsak a tudományos-fantasztikus irodalom használ előszeretettel a fénynél gyorsabb közlekedést lehetővé tevő megoldásként, ráadásul Einstein relativitáselmélete sem zárja ki létezésüket.
Létrehozásukhoz azonban olyan fizikai feltételek előállítása szükséges, amit a miénknél technikailag messze fejlettebb civilizáció tud csak megoldani.
Az egyik ilyen, hogy a féreglyuk bejáratának nyitva tartásához nagy mennyiségű negatív gravitáció kell – ezt jelenleg sötét energiaként csak elméleti szinten ismerjük.
A féreglyukakat úgy lehetne felfedezni, hogy gravitációs lencseként viselkedhetnek, vagyis a mögöttük elhelyezkedő csillagok fényét torzítják és kettébontják.
A gravitációs lencse önmagában nem lenne nagy újság, mert minden nagyobb tömegvonzással rendelkező égitest előállítja, Abe szerint viszont a féreglyukak által megtört fényű csillagok fényességén jellegzetes változásai alapján fel lehetne ismerni az űrlények ügyködését.
Az adott csillag összes energiáját hasznosító megastruktúrák és csak fejlett technikai apparátussal előállítható vegyi anyagok jelenléte mellett a féregjáratok lehetnek a fejlett civilizációk létezésének Földről is felismerhető nyomai.
Ez pedig megoldaná a Fermi paradoxonként ismert rejtélyt, ami arról szól, hogy az univerzumban található irgalmatlan mennyiségű galaxis és az ezekben található szédítő mennyiségű csillagrendszer látszólag elegendő matematikai esélyt ad értelmes élet létrejöttéhez, itt a Földön azonban bármennyire igyekszünk, ennek eddig a legcsekélyebb jelét sem sikerült felfedeznünk.