A Vatikán valójában az Ördög zsinagógájaként működik és a “tisztátalan” lelkek gyűjtőhelye?
Az egész nem más, mint egy fedett védernyő a beteg lelkű, gyermekeket molesztáló embereknek?
Döbbenetes vádak körvonalazódnak rendszerszinten az egyház körül. 2000 év után belebukhatnak a hazugságaikba?
Ördögi botrányok a Vatikán körül?
Világszerte egyre megdöbbentőbb szennyeseket teregetnek ki az egyházzal kapcsolatban.
Az utóbbi 10-15 évben egymást érték azok a botrányos ügyek, melyek mind a katolikus egyházhoz köüthetők közvetlen vagy közvetett módon.
Ezek némelyikéről még mi is írtunk.
Ott van például Emanuela Orlandi esete, egy fiatal lányé, aki épp a Vatikán területén tűnt el nyomtalanul évtizedekkel korábban és azóta sem találták meg.
Felröppentek pletykák, miszerint maga a Vatikán rabolhatta el és különféle szertartásokon kellett a lánynak részt vennie, de ezek az állítások azóta is csak a lebegőben lógnak.
Ott volt George Pell ausztrál bíboros, Ferenc pápa harmadik emberének az ügye is akit gyermek molesztálás vádjával ítéltek el, végül nemrég meghalt, és magával vitte a teljes igazságot a sírba.
De nemrég egy atya édeshármasozásra vett rá apácákat a szentháromság nevében, és testi-lelki abúzust is végrehajtott rajtuk.
Hodász András atya is kiakadt
„Számomra fájdalmas azt látni, hogy az egyház, amely alapvetően az emberekért, a szegényekért, a társadalomért van, és nem a templomfelújításért, az az egyház elengedte az emberek kezét”
– mondta a Telexnek azzal kapcsolatban, hogy a magyar katolikus egyház sem folytat átfogó vizsgálatokat a szexuális visszaélések felderítésére.
„Nálunk sajnos ez hiányzik, és ez védhetetlen.
Ezt nem lehet kimagyarázni, ezt meg kell csinálni”
– folytatta.
Hodász András nemrég döntötte el, hogy elhagyja a papi hivatást.
Rendszerszinten szállta meg a gonosz a Vatikánt?
Adódik a jogos kérdés: mi a fene történik az egyház körül?
A katolikus egyházban kötelező a papok nőtlensége és a szexuális önmegtartóztatás, csak a cölibátusban élő férfiakat szentelik pappá a latin rítus szerint, de vannak kivételek, ma sem minden katolikus papra jellemző a cölibátus.
Valójában a papnak készülő emberekre olyan lelki nyomás nehezedik a nemi és egyéb vágyaik visszatartásával, hogy végül “nők és házasság híján a gyermekeken élik ki ezeket, hogy enyhítsék a frusztrációjukat.
De hangsúlyozzák, ez csak egy lehetséges elméleti magyarázat.
Túl nagy általánosítás lenne az, hogy minden pap egy gonosztevő, vagy hogy az egyház ilyen lelki “söpredékek” gyűjtőhelye lenne.
Ugyanakkor az egyház látványosan számos országban alig vagy nem foglalkozik az őt érő vádakkal, kéz kezet mos és a papai közösségek összezárnak, ami nem fest éppen túl jó képet a keresztény egyházról, melynek lehetősége nyílna tisztáznia magát a vádak, sok esetbe be is bizonyított bűntények alól.