Egy földönkívüli világ létezhet rajta.
A NASA Magellan űrszondája által az 1990-es évek elején hazaküldött adatokat tanulmányozó tudósok szerint vulkáni tevékenységet észleltek a Vénusz felszínén.
A nemrég közzétett tanulmányban bejelentett felfedezés a bolygó egyik legnagyobb vulkánja, a Maat Mons közelében lévő szellőzőnyílás változásain alapul.
A Space.com szerint tudósok már régóta tudnak a Vénuszon néhány millió évvel ezelőtt kitört vulkánokból származó lávafolyamokról. Bár mintegy 1600 nagyobb és közel egymillió kisebb vulkán uralja a bolygó felszínét, az, hogy ezek közül bármelyik kitör-e még, az viták tárgya.
A legújabb felfedezés az első alkalom, hogy a tudósok közvetlen bizonyítékot találtak a közelmúltbeli vulkáni tevékenységre a Vénusz felszínén.
Úgy vélik, hogy az ilyen kitörések – amelyek kevésbé robbanékonyak, mint a Földön – évente legalább néhányszor előfordulnak. Ezzel tovább gyarapodnak azok a bizonyítékok, amelyek szerint a vulkánok jelentős szerepet játszanak a fiatal bolygó felszínének alakításában.
A legutóbbi tanulmányban a tudósok két Magellan-felvételt elemeztek, amelyeket nyolc hónap különbséggel készítettek 1991-ben. E nyolc hónap alatt észrevették, hogy egy 2 négyzetkilométeres vulkáni nyílás “jelentősen megnőtt”, körülbelül 4 négyzetkilométerre.
Látták, hogy a járat alakja is megváltozott: az első képen kör alakú volt, míg a második képen vese alakú, sötét belsővel, ami “a Vénusz felszínén kitört vulkánra utal. A sötét folt valószínűleg egy lávató, amely a szellőzőnyílást a pereméig kitölti.”
Egyértelműen komoly aktivitás van a vénuszon tehát és egyáltalán nem egy halott bolygóról van szó, ahogyan eddig hittük.
Sőt, ez egy meglehetősen aktívan változó földönkívüli világ – vélik a tudósok.
A szakemberek egy része egyébként úgy gondolja, hogy a fiatal föld állapotához hasonlít ami a Vénuszon lezajlik.
Elbőb vagy utóbb olyanná is válhata kár mint a Földünk, persze ehhez sok apró véletlennek is össze kellene jönnie.
Ám az élet lehetőségét még így sem vetették el teljesen.
Egy új tanulmányban ugyanis a kutatók kémiai folyamatokat modelleztek, ezek alapján az ammónia jelenléte olyan reakciók sorát feltételezi, ami semlegesíti a kénsavat és megmagyarázná a felhőkben megfigyelhető anomáliákat.
A szerzők szerint teljesen helytálló magyarázat, hogy az ammónia biológiai eredetű, mintsem villámokból vagy vulkanikus tevékenységből származna.
Semmi sem élhet túl a vénuszi kénsavcseppek között. De pont az a lényeg, hogy azért lehet élet ott, mert átalakítja és élhetővé teszi a környezetet
– foglalta össze az elképzelést Sara Seager, az MIT bolygótani professzora.