A kínai vezetés állítólag azt találgatja, hogy az amerikaiak hajlandók lennének-e Hongkong ügyében bevetni a “nukleáris opciót”… Ha ugyanis igen, az alapjaiban írná újra az erőviszonyokat…
A kínai vezetés által múlt héten elfogadott Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényére válaszul Donald Trump arra utasította múlt pénteken kormányát, hogy kezdjék el felülvizsgálni a városra vonatkozó gazdasági-kereskedelmi kiváltságok visszavonásának lehetőségét.
Ez elemzők szerint akár árthat is Hongkong ügyének, de a kínai vezetés egy másik lépéstől jobban tart a South China Morning Post írása szerint.
Ez pedig az lenne, hogy az Egyesült Államok pénzügyi szankciókat vezet be Kínával szemben. Az elemzők szerint azonban Kína kizárása a dollár alapú nemzetközi fizetési rendszerből, kétélű fegyver lehet, és gyorsíthatja a nemzetközi pénzügyekben meglévő dollár-hegemónia végét.
A lap szerint egyelőre kevés a valószínűsége annak, hogy Washington Kína esetében bevetné az úgynevezett pénzügyi “nukleáris opciót”, azaz az ázsiai országot Iránhoz és Oroszországhoz hasonlóan szankciókkal büntetné.
Az amerikai elnök egyelőre nem jelentett be szankciókat sem kínai, sem hongkongi pénzintézetekkel szemben, de mostanra már ez sem tűnik elképzelhetetlennek – írja a lap.
Mindenesetre ha amerikai részről mégis megpróbálnák ezt, akkor az olyan felfordulást hozhatna a globális pénzpiacokra, amelyre még nem nagyon volt példa.
A lap egy kínai tisztségviselőt idéz, aki részt vett egy, a lehetséges amerikai válaszlépéseket és az erre adandó kínai reakciókat elemző megbeszélésen. Szerinte ha ez megtörténne, akkor komoly károkat okozna Kínának, azonban lehet, hogy az Egyesült Államoknak még nagyobbat.
Pekingben egy ilyen lépést egyelőre még mindig nem nagyon tartanak valószínűnek, s úgy látják, hogy ez közelebb lenne a valódi háborúhoz, mint a hidegháborúhoz. A tét nem lenne kisebb, minthogy a következő években ki diktálja a globális játékszabályokat a gazdaság területén.
Mint a világ legtöbb országa, Kína is jelentősen függ az amerikai dollártól nemzetközi kereskedelmi kapcsolataiban és nemzetközi pénzügyeiben. Ebben Hongkong egyébként fontos szerepet játszott, a város ugyanis a kommunista Kína pénzügyi kapuja a világ felé.
De az, hogy Kína dollárt használ a nemzetközi fizetési forgalomban, segíti megőrizni a dollár kiemelt szerepét is a világgazdaságban.
Eközben Peking viszonya meglehetősen felemás a dollárral. A kínai állam rendelkezik a világ egyik legnagyobb devizatartalékával, és ennek több mint felét dollárban denominált eszközök teszik ki.
A dollárt stratégiai eszköznek tekintik, és korlátozzák, hogy a kínai állampolgárok egy évben mennyi dollárt vásárolhatnak egy évben saját célokra (jelenleg ez a limit 50 ezer dollár per év), de alaposan szemmel tartják azt is, hogy a vállalatok milyen célokra vásárolnak jüan ellenében az amerikai fizetőeszközből.
Másrészt viszont Peking az elmúlt évtizedben nagyon komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy gyengítse a nemzetközi pénzügyi rendszerben a dollár szerepét. A Kínai Népi Bank, a jegybank korábbi elnöke még 2009-ben javasolta azt, hogy egy új szuperdevizát kellene létrehozni, amely idővel a felválthatná a dollárt.
A kínai állam folyamatosan ösztönzi a jüan nemzetközi kereskedelemben való használatát. Sanghajban létrehoztak egy piacot, hogy jüanban denominált olajkontraktusokkal lehessen kereskedni és kifejlesztettek egy nemzetközi jüan alapú fizetési rendszert is. Több tucat kétoldalú jüan alapú devizacsere megállapodást kötöttek és létrehozták saját, multilaterális elszámolást lehetővé tévő bankjukat is.
Ezek az erőfeszítések azonban mindeddig meglehetősen csekély eredménnyel jártak, és a kereskedők, befektetők és jegybankok számára világszerte változatlanul a dollár maradt az elsődleges eszköz. A jüan nemzetközi tranzakciókban való felhasználhatósága nagyon korlátozott maradt a dollárral összehasonlítva.
A nemzetközi elszámolási rendszer, a Swift adatai szerint a nemzetközi fizetési tranzakciók 43 százaléka bonyolódik dollárban, míg jüanban mindössze 1,66 százaléka.
Ráadásul a nemzetközi forgalomban használt jüan 70 százaléka Hongkongban cserél gazdát, amely a szárazföldi Kínáétól eltérő külön árfolyam- és pénzügyi rendszerrel rendelkezik. Mivel a hongkongi dollár árfolyama a dollárhoz kötött és szabadon kereskedhető, ezért a nemzetközi tőkepiaci tranzakciókban a befektetők sokkal szívesebben használják. Ez jelenti jelenleg is az igazi kapcsolatot Kína és a világ többi része között – írja a lap elemzése.
Francis Lui Ting-ming, a Hongkongi Tudományegyetem professzora szerint ugyanakkor ha Washington megpróbálná Kínát elvágni a dollár alapú fizetési rendszertől, az komolyan visszaüthetne az Egyesült Államokra is. Amerikának ugyanis egyelőre szüksége van Kínára például az egyre növekvő államadósságának finanszírozásához.
Az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint jelenleg az amerikai államadósság 4,4 százaléka, mintegy 1100 milliárd dollár van kínai tulajdonban. A szakértő szerint Kína egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy Washington ennyire drasztikus lépést alkalmazzon vele szemben.
Azonban a kínaiakat nem csak az esetleges szankciók és az Egyesült Államoktól való túlzott függés miatt aggasztja az, hogy a dollárnak ennyire domináns a szerepe a nemzetközi fizetési rendszerben.
Aggasztja őket az is, hogy a hatalmas mennyiségű dollártartalékuk sorsa mi lesz hosszabb távon – az elmúlt tíz évben végrehajtott masszív kvantitatív lazítási programok a Fed részéről ennek értékállóságát is alááshatja.
A Covid-19 járvány miatti leállások hatásainak enyhítésére elfogadott költségvetési program hatására az amerikai államadósság nagysága a múlt év végi 22 billió dollárról mostanra 25 billió dollárra nőtt.
A frissen kibocsátott amerikai állampapírok piacképességét jelentősen támogatja az is, hogy a Fed folyamatosan vásárolja azokat, de ez nem mehet így örökké – mondta a lapnak Huang Quifan, Csonking korábbi polgármestere. Szerinte ha az amerikai államadósság eléri a GDP 150 százalékát, az fordulópontot fog jelenteni a dollár értéke szempontjából – fogalmazta meg a kínai aggodalmakat.
A lap szerint a kínai elemzők úgy látják, hogy egyelőre Kína nem tehet mást, mint hogy folyamatosan megpróbálja erősíteni a jüan és gyengíteni a dollár szerepét nemzetközi pénzügyeiben. Szerintük eljöhet a dollár korszak vége, erre azonban még jó 20-30 évet várni kell.
Ez azt jelenti, hogy Kína még mindig nagyon a dollárra van utalva, azonban ha Washington megpróbálná pénzügyi szankciókkal sújtani az országot, azzal a dollár uralta rendszer elmúlását gyorsítaná csak fel.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Forrás: napi.hu