Egyes tudósok szerint az emberiség ipari civilizációja mindössze 300 éves – egy szemvillanásnyi idő bolygónk történetében.
Logikus következtetés, hogy előttünk más intelligens humanoid fajok is élhettek a bolygón.
A sziluri hipotézist, a Doctor Who című népszerű sorozat alapján adták ennek az egésznek, de lehetne előző emberiség teóriának is hívni.
Sokan vélik ma úgy, hogy az emberi faj aligha lehetett az első, teljesen intelligens faj, mely kialakult a bolygón, már csak a Föld korából adódóan is, mely legalább 4 és fél milliárd év.
Sokkal nagyobb a történelmi távlat, ráadásul ebben a léptékben nézve az emberi faj néhány pillanata jelent meg a bolygón.
Ha az egész eddig eltelt idő a Föld keletkezése óta felosztható lenne 24 órára, akkor mi alig 3 másodperce lennénk jelen…
Így már érthető, miért gondolják sokan úgy, hogy van valami abban, hogy létezhettek más emberi civilizációk is, melyeket a nagyon hosszú letelt idő teljesen eltörölt a felszínről, még a nyomaikat is…
4 millió év elteltével szinte semmit sem találhatnánk a felszínen, ami egy civilizáció bukása után hátramaradt.
A városi környezet jelenleg a Föld felszínének mindössze 1%-át teszi ki, és bonyolult eszközöket az emberiség hajnaláról nagyon ritkán találnak.
Azon kívül ott van a fosszíliák problémája is: a valaha élt dinoszauruszok közül csak néhány ezer teljesen fosszilizálódott maradványt találtunk.
A legősibb emberi maradványok, amiket kiástak, csak 300 ezer évesek, így egyáltalán nem biztos, hogy fajunk képviselői megjelennek majd a későbbi fosszíliák között.
Ez tehát nem zárja ki azt, hogy a múltban valóban élhettek emberek a Földön, még a dínókat megelőzően.
A sziluri hipotézis egyik vadabb elképzelése az, hogy egy civilizáció bukása elvetheti egy következőnek a magvait.
A tömeges kihalások során eltemetődött szerves anyag idővel szénhidrogénné alakul, az olaj és a földgáz pedig egy új ipari civilizáció beindítója lehet.
“Akár még ciklusokat is felfedezhetnénk a geológiai szelvényekben”
– jegyzik meg a tudósok.
Mindez idáig semmi nyomát nem találtuk egy előttünk létező, fejlett fajnak.
Ez azonban nem zárja ki azt, hogy nem is létezett előttünk semmi, sőt.
A gondolatkísérlet gyakorlati haszna pedig az, hogy segíthet megérteni, milyen hatással vagyunk saját bolygónkra, milyen nyomokat hagyunk magunk után, milyen mértékben befolyásoljuk a környezetünket, továbbá hasznos lehet a földönkívüli intelligencia nyomait kutatók számára is.
A legtöbben persze csettintenek, hiszen sokan hisznek a paleoasztronautika okfejtéseiben.
Ezek pedig mind az előző emberiség esetleges ma még nem széles körben elismert bizonyítékai is lehetnek.
Kétségtelen, hogy ma már vannak olyan régészeti leletek, melyek ellent mondanak az általunk ismert evolúciónak.