Egy szervezet hozhatja el az emberiség számára a világkatasztrófát azzal, amit terveznek.
A SETI kutatási módszerének lényege a kozmoszból érkező különleges elektromágneses jelek felfedezésén, nem pedig a vélelmezett idegenek felé sugárzott adásokon alapul.
A SETI passzív „fülelésével” szemben a METI (Messing Extra Terrestial Intelligence) intézet tudósai ellenben az aktív keresés hívei.
Ez lényegébe azt jelenti, hogy ők a kozmoszba küldött előre megtervezett és kódolt jelekkel szeretnék elérni, hogy az idegenek felfigyeljenek ránk.
Mintha minden az űr sötétjében ólálkodó kétes szándékú civilizációnak azt üzennénk egy világító fáklyával a kezünkben, hogy “hah, itt vagyunk!”.
Ez pedig számos tudós és a SETI volt vezetője szerint is “életveszélyes”.
Nem mindenki ért egyet azonban a METI által szorgalmazott módszerrel. John Gertz, a SETI korábbi igazgatója szerint
A METI TÚL NAGY KOCKÁZATOT VÁLLAL AZ EGÉSZ EMBERISÉG NEVÉBEN
anélkül, hogy erre engedélyt kaptak volna.
Andrew Simeoni, a Berkeley SETI Kutatóközpont igazgatója John Gertz-el egyetértve arra hívja fel a figyelmet, hogy egy távoli és a földinél fejlettebb technikai civilizáció nem feltétlenül jó szándékkal figyelne fel az emberiségre.
Számos más tudós is úgy véli, hogy végzetes következményei lesznek annak, ha egyszer ránk talál egy olyan fejlettebb civilizáció, mely számára a Föld csak egy erőforrás, vagy egy újabb lakható égitest, ahol megtelepedhet.
Annak idején míg élt, maga Stephen Hawking is így gondolta.
Ki mit gondol?
Lehet benne valami?
Csak idő kérdése, hogy a felhívó üzenetekkel kivívjuk a végzetünket mint civilizáció?