Ismert és elismert kutatók megdöbbentő történeteket tártak a világ elé, mely eloszlatja nemcsak a kételyeidet, de talán a félelmeidet is. Egy Nobel-díjas tudós pedig egyenesen azt állítja, hogy a lélek egyesül a halál után a testet hátrahagyva a kozmosszal.
A halál csak egy másik ajtó?
Egy dolog biztos az ember életében, a halál. Az elmúlástól való félelem az emberiség kialakulása óta mindenkit foglalkoztat.
Hiszen nem tudjuk, mi vár ránk a túlvilágon. Már, ha létezik ilyen…
Sokan meseszép helynek képzelik, míg mások az életükben elkövetett bűneik miatt félelmetes környezetre számítanak.
De hogy kerülünk-e bárhová is, abban sokan kételkednek. Különös, hogy egyre többször merül fel a halál utáni létezés tudományos megközelítésének igénye. Éppen ebben a kérdésben történt hatalmas fordulat!
Ismert és elismert kutatók megdöbbentő történeteket tártak a világ elé, mely eloszlatja nemcsak a kételyeidet, de talán a félelmeidet is.
A kutatók évezredek óta keresik a bizonyítékokat a túlvilág létezésére. Azonban a rendelkezésükre álló technika csak az utóbbi években vált olyan komoly szintűvé, hogy a feltételezéseik konkrétummá váljanak.
A Nobej-díjas tudós, Sir Roger Penrose megdöbbentő elmélete hamarosan bizonyíthatóvá válik?
Roger Penrose Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus Stuart Hameroff aneszteziológussal együtt különleges, kvantummechanikai elmélettel állt elő.
Penrose és Hameroff vitatott elmélete szerint az agysejtekben található mikrotubulusok bonyolult hálózatot képeznek, ami egyfajta kvantumszámítógépként működve létrehozza az agyi tudatot, aminek, mint mindennek, engedelmeskednie kell a kvantummechanika szabályainak.
Penrose-ék szerint a géphez hasonló agyműködés megmagyarázhatja az emberi tudat titokzatos összetettségét.
A fentiekből adódóan nem kizárt, hogy a halálunk pillanatában a kvantuminformáció mely minket alkot, felszabadul a testből és végül a kozmosszal egyesül, visszatér abba a bizonyos forrásba.
Tudatosság jelei az agyban a halál után
Persze mindez még csak elmélet, de a tudomány és technológia fejlődése egyre közelebb vihet minket a kísérleti bizonyításhoz is.
Különösen azért is, mert friss kísérleteket is elvégeztek már, ezekben haldokló emberek produkáltak olyan agyi jeleket, amiket nem produkálhattak volna.
Tudatosság jeleit fedezték fel öntudatlan, a klinikai halál állapotán túl lévő alanyoknál ahol adódik a kérdés:
Ha meghalt, az illető mit érzékelhetett mégis az agyával, mire reagálhatott…?