Egyre több tudós azt gondolja, hogy már elkéstünk, és bölcsebben tesszük, ha alkalmazkodunk a változáshoz, visszahúzódunk, és felkészülünk a nagy valószínűséggel hamarosan bekövetkező összeomlásra.
Szalóczy Zsolt fizikus inkább ez utóbbi csoportba tartozik.
Ha igaza van, akkor nem marad más választásunk, mint szembenézni azzal, hogy a jövőnk cseppet sem szívderítő.
Ha visszatekintünk az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) átfogó jelentéseire, azt láthatjuk, hogy azok mindenféle fejlődés mellett is egyre negatívabb hatásokat jeleznek előre, és egyre közelebbi dátumra.
De még a legfrissebb jelentésben lévő előrejelzéseknél is brutálisabbak a már most zajló események: hőhullámok világszerte, új rekordhőmérsékletek, szárazság, migrációs, háborús, pénzügyi, gazdasági és energiaválságok.
Bizonyos értelemben vannak. Több kutató – például Jared Diamond és Joseph Tainter– vizsgálta a valaha volt civilizációk fejlődésében és eltűnésében található hasonlóságokat, és azt találták, hogy a maják, görögök, egyiptomiak, rómaiak, stb. közös jellemzője volt a lokalitás, valamilyen behatárolt terület, melyet hódításaikkal próbáltak növelni, addig a pontig, amíg minden számukra elérhető erőforrást felhasználtak.
Ezeknek a birodalmaknak az összeomlásában több tényező is szerepet játszott: ökológiai rendszerek túlhasználata, majd tönkretétele; gyors ütemű éghajlatváltozás okozta környezetátalakulás; a társadalmi egyenlőtlenségek drasztikus növekedése; a civilizáció energiaszükségletét biztosító források elapadása; külső sokkhatások, mint háború, természeti katasztrófa, éhínség, járvány.
De ezekhez képest is egyedivé teszi a mai helyzetet, hogy a krízis globális: az egész emberiséget érinti, tehát nem történhet olyan, hogy itt összeomlik egy civilizáció, ott pedig keletkezik egy másik.
Itt nagy a valószínűsége, hogy az egész emebri civilizáció globálisan omlik majd össze.
A globális ipari civilizáció lejtmenetbe kapcsolt, és gyorsuló sebességgel halad az összeomlás felé.
Az emberi faj kihalása a nem is túl távoli jövőben, hogy is mondjam, nem tartozik a teljességgel lehetetlen dolgok közé.
Annak állítása szerint nagyon valószínűtlen, hogy az emberiség 10 százalékánál több túl tudná ezt élni, de az is lehetséges, hogy senki sem.
Ne feledjük, az emberiség kialakulásának közel 3 millió éves története során még nem volt ilyen magas az átlaghőmérséklet.
Jelenlegi ismereteink alapján elmondható, hogy egy ilyen fokú felmelegedés esetén a népesség legalább 90 százaléka számára nem lesz elegendő erőforrás, ami azt jelenti, hogy meg fognak halni.
Ez a mai adatok szerint cirka 7,2 milliárd embert jelenthet.
Az IPCC legfrissebb átfogó jelentése alapján ha nem történik drasztikus változás az üvegházgáz-kibocsátással kapcsolatban, a globális átlaghőmérséklet várhatóan 3,3–5,7 Celsius fokkal fog megemelkedni az évszázad utolsó évtizedeire.
Ez „very likely”, vagyis az IPCC terminusában 90 százalékos valószínűségű.És ha az évszázad végére akár öt fokot is melegedhetünk, az azt jelenti, hogy a következő évtizedekben a nagyon kritikus három fokot is elérhetjük.
De az, hogy egyfajta információs mélyaltatásban tartanak bennünket, vissza fog ütni nagyon gyorsan.
És ha bekövetkezik a baj, egyszerre tör ki a felháborodás és lesz úrrá az embereken a reménytelenség.
Kicsi a valószínűsége, hogy ennyi ember túlélheti a következő évtizedeket.
Még az is nagyon merész feltételezés, hogy az emberiség fele megmaradhat. Lovelock szerint a bolygó körülbelül 500 millió embert tudna huzamosan eltartani.