A világ kutatói azonnal munkához láttak, elkezdődött a versenyfutás az idővel…
Éppen két éve annak, hogy a kínai hatóságok egy tüdőgyulladást okozó, korábban ismeretlen vírus miatt hermetikusan lezárták a 11 milliós Vuhan városát.
Nehéz elképzelni, hogy a vuhani Jinyntan kórház valaha is a koronavírus-járvány első frontvonala volt.
Az intézmény ma egy átlagos kórháznak tűnik, 2019 végén azonban itt kezelték a világ első Covid-19 betegeit, akik hamarosan a néhány sarokkal arrébb található Expo Központba is alig fértek el.
Ez utóbbi ma már egy kiállításnak ad otthont, mely Kína koronavírus elleni harcának állít emléket.
A hatóságok 2020. január 23-án hermetikusan lezárták a 11 milliós Vuhan városát.
A példátlan intézkedést nem sokkal azután jelentették be, hogy a helyi egészségügyi hatóságok 27 vírusos tüdőgyulladásos esetet jelentettek.
A legtöbb beteg valamilyen módon kötődött a vuhani halpiachoz, ahol élő állatokat is árultak, és bár sok szakértő ma már kétli, hogy a koronavírus innen eredt, a piac ma is zárva van.
Milyen ironikus így visszatekinteni a múltba:
A másfél milliárdos országban ekkor 571 igazolt fertőzött volt, és 17 halott.
Ekkor még senki nem sejtette, hogy az új típusú koronavírussal megfertőződöttek közül 2022 januárjára világszerte több mint öt és félmillió ember hal meg, és igazoltan közel 340 millió ember fertőződik meg.
Ez volt az az eset, amikor mi sem sejthettük, hogy nem sokkal később teljesen más lesz a tudományos konszenzus, és ma már zárt térbe sem lehet maszk nélkül bemenni.
A kezdeti kijelentésnek stratégiai okai is lehettek: mivel a világban akkor még nem volt elég arcmaszk, a hatóságok igyekeztek a frontvonalban küzdő egészségügyi dolgozóknak megőrizni, nem volt ez máshogy Magyarországon sem.
A magyar kormány is sokáig kitartott amellett, hogy nem vezeti be a kötelező maszkviselést, de a második hullám csúcsán kénytelenek voltak meggondolni magukat, és zárt térben most is kötelező az orrot és az arcot eltakarni.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a maszkkal kapcsolatos ellentmondó nyilatkozatok sem azért születtek, mert bármelyik kutató is rosszul értelmezte volna az adatokat.
A tudományos megfigyeléseknek idő kell, és mára már közmegegyezés van arról, hogy a maszkviselés szükséges, lassíthatja a vírus terjedését.
Amikor kiderült, hogy a koronavírus nem áll meg Kína határainál, az európai országok egy megoldást láttak: lezárták a határaikat, és gyakorlatilag az országaikat is.
míg nem voltak oltások és megfelelő gyógymód sem, addig ez jó ötletnek bizonyult, de az elmúlt két évben kiderült, hogy hosszú távon nem tartható.
Ez szintén nem azt jelenti, hogy a lezárások nem lassítják a vírus terjedését, Magyarországon részben ennek volt köszönhető, hogy miután kiderült, hogy Európában is terjed már a vírus, viszonylag könnyen megúsztuk az első hullámot.
Egy idő után már a gazdasági szempontokat is figyelembe kellett venniük a kormányoknak, így mióta létezik és mindenki számára elérhető a koronavírus elleni oltás, nem szeretnek élni a lezárások eszközével.