Béla bácsi adta az ötleteket 20 évvel ezelőtti felfedezéseivel CERNnek…
Ezáltal megkérdôjelezôdött az einsteini állítás, miszerint a fénysebesség a mi univerzumunkban nem haladható meg.
Sok évvel ezelôtt, még 1975-ös kutatásaim idején egy nem materialista alapon nyugvó új lételméletet alkottam, miszerint a mi univerzumunk nem más, mint holografikus vetületek halmaza a többdimenziós rendszerbôl. A többdimenziós rendszer nem anyagi természetû, energiatermészete megvan, viszont inkább a lélek és a szellem tartományához tartozik, mint az anyagéhoz.
A továbbított levél:
Béla bácsi adja az ötleteket 20 évvel ezelőtti felfedezéseivel CERNnek…
B.J.
Nem dicsekvésként csak közleménynek szánom az elkövetkezők jobb megismerésére és talán megértésére, a következő rövid cikket. Ezt azért is fontosnak tartom mert egy magyar felfedezésről van szó, és nem lehet tudni, hogy az újabb kísérletek elvégzése után hányan fognak még jelentkezni a próféciájukkal.
Meg megért a magyar ilyen eseteket. Én mar korban túl előrehaladott vagyok, hogy minden újdonságot időben megismerhessek. Így hat jó ha minél szelesebb közvélemény tud a 20 évvel ezelőtti felfedezésről (elméleti felfedezésről). Mivel nem materialista alapon magyarázható a nemhívó tudós világ szkeptikusan viselkedett (viselkedik).
Beleértve az MTA-t is minden tudós tiszteletben tartásával, munkájuk elismerésével, a jövő építésének érdekében. Mégis ideje lenne a fordulatnak főleg az ideológiai szemleletnek a megváltoztatásában. Ne vegyük el Istentől mint Teremtőtől fenntartótól irányítótól üdvözítőtől mind azt ami csakis az ÖVÉ lehet!
n biztosra veszem hogy az újabb kísérletek igazolni fogjak ezt az igazságot.
Tisztelettel a közlő.
Moldován Béla.
Beigazolódhat Moldován Béla elmélete
Egy felfedezés margójára
Megdôlhet az einsteini relativitáselmélet. Az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) kutatói olyan szubatomikus részecskékre bukkantak, amelyek a fény sebességénél is gyorsabban haladnak. A tudósok további kísérletekkel akarják megerôsíteni méréseik eredményét, és amennyiben ez megvalósul, a fizika egyik alaptörvénye megváltozik – jelentette szeptember végén az AP hírügynökség.
Moldován Béla marosvásárhelyi nyugalmazott villamosmérnök, A látható, a láthatatlan és a hit. Einstein is tévedhetett címû könyv szerzôje – akinek a világot holografikus vetületek halmazaként bemutató lételméletérôl hónapokkal ezelôtt írtunk a Színes Világ hasábjain – évtizedekkel ezelôtt született elméletét látta igazolódni ezzel a felfedezéssel. Gondolatait, melyek elsôsorban fizikusok számára megközelíthetôk, kismagnón rögzítettük, a továbbiakban közöljük:
– Szeptember 22-én szenzációs eseménynek lehettek tanúi a svájci nagy hadrongyorsítóban dolgozó kutatók.
Két hadron nagy sebességû felgyorsulása utáni ütköztetésénél többek között olyan neutrinok keletkeztek, amelyek meghaladták a fény terjedési sebességét. Ezáltal megkérdôjelezôdött az einsteini állítás, miszerint a fénysebesség a mi univerzumunkban nem haladható meg.
Sok évvel ezelôtt, még 1975-ös kutatásaim idején egy nem materialista alapon nyugvó új lételméletet alkottam, miszerint a mi univerzumunk nem más, mint holografikus vetületek halmaza a többdimenziós rendszerbôl.
A többdimenziós rendszer nem anyagi természetû, energiatermészete megvan, viszont inkább a lélek és a szellem tartományához tartozik, mint az anyagéhoz. Így az anyagi világ mint holografikus vetület összekapcsolódik a szellemi világgal.
Mivel ez nem egy materialista elmélet, materialista alapon sem magyarázni, sem elfogadni nem lehet. A tudóstársadalom viszont kizárólag materialista elméletek alapján tanult, fejlôdött, kutatott, és próbálta értelmezni a világ jelenségeit, így elméletemnek nem volt nagy sikere.
Már 1975-ben kilátásba helyeztem azt, hogy fel lehet fedezni újabb holografikus vetületeket, amelyekkel mi még nem rendelkezünk.
Munkám során megpróbáltam új értelmet adni a dimenzióknak, és így elképzelni a többdimenziós rendszert, illetve a mi univerzumunkat mint négydimenziós tér-idô görbületet, anélkül, hogy megsértettem volna az Einstein által is elfogadott Minkovszki-értelmezésben a négydimenziós tér-idô görbület, illetve tér-idô kontinuum elméletét. A négydimenziós tér-idô görbület három térdimenzióból, illetve az idô dimenziójából áll, viszont egyik a másiktól a relativitáselmélet alapján el nem választható.
A többdimenziós rendszerben viszont már változnak a dolgok, minél magasabb a dimenziók száma, annál nagyobb a sebesség és annál nagyobb az energia. Ha ezt levetítjük az elképzelt jelenségekre, azt mondhatnánk, hogy a dimenziók egyenes arányban vannak, vagy legalábbis függnek az energiasûrûségi szintektôl.
Így kimondható az, hogy minél nagyobb az energiasûrûségi szint, annál nagyobb lesz a dimenziók száma.
Az új lételmélet alapján a dimenziók száma mint az energiasûrûségi szint végtelenig növekszik, ebbôl következik, hogy a sebesség is növekedhet.
Matematikailag kidolgoztam azokat a kapcsolatokat, amelyek az energiasûrûségi szintek és a dimenziók között léteznek, és sikerült igazolni azokat a tényeket, amelyeket a tudósok más úton találtak meg.
Már az 1990-es években sikerült kimutatnom matematikailag is, hogy lehetséges a fény sebességének az átlépése, fôleg azon esetekben, ahol az entitások nyugalmi tömege egyenlô zéróval, de más esetekben is, ha a nyugalmi tömeg meghaladja a zérót, viszont akkor a részecske, gyorsulása folyamán a negyedik dimenzió után, az ötödik dimenzió elérésénél kilép a mi univerzumunkból, egy párhuzamos univerzumban folytatja útját, többszörösen meghaladva a fény sebességét, majd újra visszatérhet a mi univerzumunkba, amikor is sebessége leesik a fénysebesség határa alá.
Mindez bizonyítható könyvem második kiadásában, amelyet, bár a ’90-es évek elején írtam, anyagi lehetôségek hiányában csak 2008-ban adhattam ki. Ebben a könyvben matematikailag kimutattam, hogy mindkét eset lehetséges. Ezért is egészítettem ki az elsô kiadvány címét – A látható, a láthatatlan és a hit – az Einstein is tévedhetett alcímmel.
Idén szeptember 22-én ennek az elméletnek a matematikailag is kimutatott lehetôsége bizonyosodott be a CERN magkutató központban, az óriási hadronütköztetôben.
Mivel a tudós-társadalom jelentôs része még mindig szkeptikus, elhatározták, hogy megismétlik a kísérletet a CERN-ben, illetve más, amerikai, oroszországi, ausztráliai hadronütköztetô központokban is.
Így hát tovább várhatjuk az érdekesebbnél érdekesebb eredményeket.
Nagy Székely Ildikó