Anunnakikhoz köthető struktúrákkal van tele az emberiség bölcsője? A média hallgat, a felfedezésekről nem számolnak be, az emberiség legnagyobb titkáról lehet szó…!
Egyes elméletek szerint az özönvíz nem más miatt következett be, mint a Föld pólusváltása.
A nagy özönvíz előtti időkben a paleoasztronautika hívei szerint az Anunnakik uralták a bolygónkat, akik fennhatóságuk alatt tartották a bolygó egyes területeit.
A világon először Afrikában szálltak le. Itt találták meg ugyanis az eddigi legidősebb emberi régészeti leleteket és maradványokat, valamint ősi írások és nyomok is arra utalnak, hogy az ember itt született.
Legalábbis a modern értelenmben vett ember. Ugyanis azelőtt is éltek előemberek a bolygón, de ezek inkább majmok voltak, primitív képességekkel.
Az Anunnakik voltak azok, akik a saját genetikai kódjukat ezekbe az “állatokba” építve kiemeltek minket az állatvilágból.
Megtanítottak az eszközhasználatra, csak azért, hogy aztán hatalmas, 200.000 évvel ezelőtt létesített bányáikban hasznunkat tudják venni. Maputotól 150 kilométerre olyan nyomokat találtak napjainkban a régészek, melyek bányák nyomait fedik.
Ezen maradványok valóban 200.000 évesek, holott az akkori ember, előember nem lett volna képes ilyet létrehozni, nemhogy bányászni.
Egy hatalmas afrikai metropolisz nyomai is tagadhatatlanul ott vannak az emberiség bölcsőjeként emlegetett földrészen.
A becslések szerint 1500 négyzetkilométernyi(!) volt az a terület, mely egybefüggő közösségként működött azokban az időkben, amikor Enki, a földönkívüli helytartó és király hatalmas bányái termelték az aranyat.
A Földön ugyanis jóval több volt az arany még akkor.
Valójában manapság azért számít ritkafémnek, mert egykoron az ősi idegenek a bolygó aranykészletének 90%-át elhordták, hogy saját bolygójuk megmentéséhez használják fel.
Az alábbi képen jól látszik, hogy a paleoasztronautikai kutatások szerint mely helyeken sejtik, hogy helyet kaphatott egy-egy ősi földönkívüli bánya, ahol genetikailag módosított embereket dolgoztattak.
Enki otthona Dél-Afrikában volt, a Nagy Zimbabwe-i királyságban.
Az Anunnakik hosszú időn át szipolyozták ki Afrikát, ahogyan később a földi országok és birodalmak szipolyozták ki.
Az az igazság, hogy volt kitől tanulnunk a történelmünkben, csak erről nem beszélnek a történészek.
Ezen bányák nyomai a mai napig megtalálhatók az adott helyszíneken, és számos kutató járt már ott, azonban a tanulmányokat, amik ezekről készültek, nem publikálhatók.
A bányák léte ugyanis titokban kell, hogy maradjon.
Sőt, letagadják, és azt állítják, hogy ezek csak nagyon régi, a természet által szabályosan kialakított barlangok. érdekes módon azonban az egyes járatok derékszögűek, sima falúak, és statisztikailag feltűnően kevés az arany a területen, mivel mindet kibányászták egykoron.
Biztosak lehetünk benne, hogy nem az ősemberek voltak, akik nem is tudtak volna mit kezdeni az arannyal, és le sem lettek volna képesek annyira mélyre fúrni.
Az ősi idegenek azonban nem adják könnyen titkaikat, főleg akkor, ha az emberiség egy része is megpróbálja eltitkolni azt, hogy egykor a Földön jártak.