Az elmúlt két hét járványkezelése és közhangulata egyik pillanatról a másikra változott meg.
Valami sokkal súlyosabb állhat a háttérben, mint a napi halálozás számok romlása, és a berobbanó harmadik hullám…
Rádió interjúban robbant a hír
Drámai a helyzet, az egészségügy az összeomlás szélén – erről beszélt a miniszterelnök szokásos pénteki alákérdezéses dialógjában az állami rádióban, majd rögtön közölte a megoldást is: szigorítani kell a határellenőrzést.
Hogy tehát le kell zárni a határokat.
Orbán szerint ugyanis, ha kiengedik az embereket nyaralni nagyon olcsó helyekre, például Afrikába, akkor hazahozzák az új mutánsokat, és akkor kész vagyunk.
Ég a ház, ezért bezárjuk a ajtót
Orbán tehát hasonló taktikát követ, mint annak idején az első hullámnál, amikor sietve és viszonylag nem késlekedve lezárta a határokat.
Sokak szerint egyébként ezzel lehetett végül megelőzni a nagyon durva hullámot, és még a szakembereket is meglepte, hogy az első hullám mennyire enyhe volt.
Kérdés, hogy vajon most is bejön-e a bezárkózás politika.
Ellentmondások a járványkezelésben?
2020-ban szeptember elsejével szintén bejelentette Orbán, hogy Magyarország lezárja a határait, de csak AZUTÁN, hogy néhány héttel korábban mindenkit arra szólított fel, menjen nyaralni a tengerpartra.
Valamilyen, csak általuk értett okból úgy gondolták, azt mondták, még időben vagyunk. Pedig dehogy voltunk, akkor már a járványt komoly mennyiségű nyaraló terjesztette, már nem a behurcolást, hanem a szétterjedést kellett volna megakadályozni.
A kontaktszámok csökkentésével, a home office elrendelésével, az iskolák bezárásával, de erre – akkor – kísérlet sem történt. Arra hivatkoztak, hogy az emberek döntöttek:
Magyarországnak működnie kell.
A nagy működésbe bele is halt mostanáig 15 ezer ember.
Valamit nem mondanak el, avagy az elmúlt két hét krónikája
Nemrég még a kormányinfón Gulyás Gergely belengette annak a lehetőségét, hogy márciusban akár már egy részleges nyitás is szóba kerülhet.
Ekkor már kabátban a teraszokon kávézó-söröző embereket vizionált a hónapok óta bezártságban élő lakosság március végére.
Aztán felgyorsult az oltóanyagok érkezése és ezzel nőtt is a kormányzati optimizmus is:
“Mi támadunk, a vírus védekezik” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök február 5-én a szokásos reggeli rádióinterjújában.
Akkor mindenki már a nyitás, az enyhítés lehetséges dátumát találgatta. Sőt megindult a nyitásról szóló nemzeti konzultáció is, amely még inkább a közelgő szabadságot vetítette előre.
Hirdetés
Ezután tört ránk a koronavírus brit variánsa.
Megugrottak a fertőzésszámok és egyre nagyobb árnyat vetett ránk a fenyegető rémkép: bár egyértelmű, általános gazdasági-társadalmi érdek lenne a nyitás, az enyhítés, ez most könnyen elmaradhat.
Február 12-én (tehát egy hétre rá, hogy a vírus védekezett ellenünk) már arról számolt be a miniszterelnök, hogy fordult a kocka: “megállt a számok javulása, a tendencia romlik”, és ez jól mutatta, hogy nagy a baj, tolódhat a nyitás.
Felpörgött hát az oltáskampány kormányzati oldalon: bármelyik oltás jobb, mint a vírus – ez volt a fő kommunikációs üzenet kormányoldalon.
De a helyzet tovább romlott: múlt pénteken már-már drámai hangot ütött meg Orbán a rádióban, amikor azt mondta: “nagyon veszélyes pillanatban vagyunk.”
Valamit tehát nem mondanak el… Azóta pedig már a dél-afrikai variáns is megjelent.
Sokak szerint tehát jóval nagyobb lehet a baj, mint azt a nagy nyilvánosság előtt be merik vallani.