Senki sem tudja, hogy ez hogyan lehetséges. A világegyetem elemi létezésének kérdését is átírhatja.
Egy új térkép a korai univerzumról megerősíti a világegyetem korát, alakját és evolúcióját, de szembe megy azzal, amit eddig a tágulás sebességéről gondoltunk
– írja a Nature.
Az Atacama Cosmology Telescope (ACT) mérései szerint a galaxisok jelentősen lassabban távolodnak egymástól, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
A sugárzás mértékének különbség arra enged különböztetni, hogy az univerzum nem minden területén volt azonos a hőmérséklet, de a különbség maximum 0,03 kelvines volt.
Kutatók ezeket az eltéréseket együtt használják az úgynevezett standard modell elmélettel, hogy kiszámolják például az univerzum korát vagy anyagsűrűségét.
Az univerzum tágulási sebességének kiszámolására a Hubble-állandót használják.
Az Európai Űrügynökség Planck teleszkópja 2009 és ’13 között vizsgálta a kozmikus háttérsugárzást, és precíz mérései a mai napig meghatározzák a kutatásokat. Az ACT mérései megerősítik a Planck eredményeit, és majdnem megegyeznek a Hubble-állandó mértékével.
De ez nem így lett – írja az Index.
Egyik mérés sem egyezik meg pontosan a Hubble-állandóval, és ez a mai napig fejtörést okoz a csillagászoknak.
Azok, akik bizonyos típusú csillagok fényességéből és szupernovák robbanásából kalkulálják ki a tágulás sebességét, úgy számolják, hogy a háttérsugárzás-térképek szerint 10 százalékkal gyorsabban távolodnak egymástól a galaxisok, mint ahogy ők mérték.
A hibalehetőségek csökkentésével és a módszerek pontosításával nem kisebb, hanem nagyobb lett az eltérés. A Planck és az ACT által kiszámított Hubble-állandó becslései között 0,3 százalék a különbség, aminek örülnek a kutatók.
Adam Riess, a Johns Hopkins Egyetem csillagásza – ő is közreműködött a kutatásban, amelyik 2009-ben pontosította a Hubble-állandót – szerint azt sem szabad kizárni, hogy a standard modell a hibás.
Az a megérzésem, hogy valami érdekes van a háttérben
– nyilatkozta.