Egy nemrég előkerült régészeti lelet fenekestől felforgatja nem csak Egyiptom teljes történelmét, de az emberi civilizációét is.
Az emberi faj bölcsőjeként ismert sumerok előtt már éltek emberi civilizációk a Földön…?
Az egyiptomi kormány, és az általuk pénzelt állami régészeti társaságok mind egy titkot őriznek.
Egy olyan titkot, amit néhány független, nemzetközi régésznek és kutatónak sikerült csak áttörni: ez a titok pedig Egyiptom és az emberiség teljes múltját megkérdőjelezi.
Legalábbis azt a múltat, amit jelenleg ismerünk.
A piramisok, a gízai nagy szfinx, és rengeteg más sír és építmény ugyanis sokkalta régebbi a koránál.
A főleg muzulmán vallású egyiptomi régészek hite ugyanis tiltja, hogy valami több ezer évnél idősebb legyen, mivel ez önmagában is ellentmond vallási alapvetéseiknek.
A Korán kimondja, hogy a teremtés 6000 évvel ezelőtt indult meg, mint folyamat.
Innen következik, hogy a muzulmán régészek nem határozzák meg 6000 évnél régebbinek ezeket a piramisokat, hiszen azzal saját szent könyvüknek mondanának ellent, ami hatalmas bűn.
Ennek a nagyon durva történelemferdítésnek a nyomai a szfinx esetében látszanak a legjobban.
A nagy szfinx lábánál ugyanis rengeteg olyan nyomot találtak, melyek egyértelműen vízmosás nyomai. 3,6 méteren át metszik végig a műemléket, ezekről pedig senki sem beszél…
Ősi írások és egyes fennmaradt egyéb régészeti emlékek írnak az egyiptomi civilizáció hajnaláról, méghozzá igen megdöbbentő dolgokat említve.
A Torinói Királylista szerint Egyiptomban félig ember, félig isten lények uralkodtak, akik a Shemsu Hor nevet vagy címet viselték.
Közel 2 méter magasak voltak.
Már akkor királyságokat és kormányzatot hoztak létre,körülbelül 5000 évvel korábban, mint azt a mainstream régészet Egyiptom történelme kapcsán állítja. És ez még nem minden.
Egy strucctojás található a Núbiai Múzeumban Egyiptom déli részén, ami azt sugallja, hogy az ókori Egyiptom régebbi, mint ahogy a történelem és a régészet állítja.
Ezt eredetileg Cecil mallaby Firth angol régész fedezte fel még 1907-ben.
A tojás le volt festve, és több ezer éven át hevert érintetlenül egy sírban, mire megtalálták.
Több különböző rajz van a felületén, az egyik oldalán növények és struccok ábrázolásával, míg a másik oldalon egy lehetetlen táj, a gízai nagy piramisok láthatók.
Ez pedig azért volt alapjában véve óriási jelentőségű, és azért mondott és mond ellen ma is Egyiptom történelmének, mert 7000 évre datálták a korát.
Vagyis sokkal réfebb óta léteztek a piramisok, és minden más is.
Ez azért döbbenetes, mivel a hivatalos régészet és történelem azt mondja, hogy a gízai fennsíkon található piramisok mindössze 4500 évesek.
Ezek egyértelműen olyan nyomok, melyek egy civilizáció előtti világból származnak. Sokan felvetik, hogy az előző
emberiség nyomai, és az egyiptomi civilizáció tulajdonképpen nem más, mint egy ősi, előző emberiség leszármazott népe.
Ha ez így van, akkor a Földet nem másként, mint egyfajta örökségként kaptuk, és a piramisoknak a mai napig ismeretlen a szerepük.
Egy globális, az egész bolygót behálózó civilizáció lehetősége jöhet csak szóba, akik talán kozmikus látogatók voltak, talán a Földön éltek mindig is, de fejlett technológiával rendelkeztek.
Ha megnézzük, hogyan néz ki egy maja piramis, vagy egy egyiptomi, látni fogjuk, hogy egy az egyben ugyanolyanok szinte, csak stílusbeli, esetleg némi szerkezeti különbségek fedezhetőek fel.
Ilyen egybeesés pedig kizárt, hogy a véletlen műve legyen olyan korokban, amikor még az információ nem terjedt túl kontinenseken.
Ez pedig ha csak feltételezés szintjén is, de valóban felvetheti azt, hogy valami egységes, globális jelenségnek voltak ezek a népek tanúi, melyek hatására ezeket a piramisokat, mint építményeket leképezték…