Az ismert és rendezett eddigi világrend végleg kezd darabjaira hullni?
A az euró-dollár árfolyam jövője négy tényezőtől függ, és ezek kimenetele alapján 4 forgatókönyvet állítottak fel. Az egyik nagyon sötét…
Amennyiben az orosz-ukrán háború, a kínai lezárások és az energiaársokk mély recesszióba taszítja az eurózónát, akkor az EU létjogosultsága is megkérdőjeleződhet jövőre.
Szerencsére nem erre látják a legnagyobb esélyt a bank elemzői, azonban lehetőségként felmerülve is elég aggasztó, mivel van rá reális esély.
Az első forgatókönyv az euró erejét hozná: szerint az orosz-ukrán háború „felnőttek módjára rendeződik”, amelynek következtében az EU-orosz kapcsolatok is javulnak, és a nyersanyagárak geopolitikai felára is mérséklődik.
A kínai kormányzat masszív fiskális stimulusokkal beindítja a növekedést a lezárások ellenére, 2023-ban felpattan a gazdaság. Ami az EKB-Fed duót illeti: a Fed leáll az emelésekkel, 2023 első felében kamatot vág, az EKB 300 bázispontot emel 2023 közepéig. A Fed visszafogja az amerikai növekedést, miközben az eurózóna ellenállóbbnak bizonyul az energiaválság idején, mint azt várni lehetett.
Ebben a szceniárióban így alakulnak az euró-dollár jegyzés: 2022 negyedik negyedévében 1,15, 2023 második negyedévében 1,20, 2023 végén pedig 1,30 lenne a jegyzés.
A második forgatókönyv az ING alapforgatókönyve, amely a Fed teljes fordulatával számol. Eszerint idén már nem lesz béka Ukrajnában, és az EU-orosz kapcsolatok csak 2023-ban javulhatnak.
A kínai növekedés egész évben lassú lesz a koronavírus-zárlatok miatt, csak 2023-ban jön gyorsulás.
A Fed kamatemelései lelassulnak, de folytatódni fognak egészen 3,25%-os kamatszintig, az EKB pedig 2023 közepéig 100 bázisponttal emel. 2023 második negyedévében aztán lazításba kezd az amerikai jegybank.
Az eurózóna 2023 első negyedévében jön ki a stagflációból, miközben az USA a Fed által kiváltott lassulással néz szembe. Az EUR/USD pálya így alakul: 2022 negyedik negyedévén 1,08, 2023 második negyedévében 1,10, 2023 negyedik negyedévében pedig 1,15 lesz a jegyzés.
A harmadik forgatókönyv nem túl optimista az euróövezet szempontjából. Eszerint az orosz-ukrán háború és az ennek nyomán megemelkedett energiaárak velünk maradnak 2023 végéig.
A kínai zéró-Covid politika is súlyosan érinti a növekedést ebben a forgatókönyvben, a helyreállás csak 2023 végén következik be, és mivel az eurózóna stagflációba zuhan, az EKB csak kétszer emel kamatot összesen. Eközben a Fed 3,5%.ra emeli az irányadó kamatsáv tetejét.
Az amerikai reálgazdaság ezt megérzi, de az európai következmények sokkal súlyosabbak lesznek. 2022 negyedik negyedévére így eljön a paritás az euró/dollárban, 2023 második negyedévében 1,03-ra, 2023 végére pedig 1,05-re gyengül vissza a dollár.
A negyedik forgatókönyv az „extrém stagfláció” elnevezést kapta, amely már önmagában is nagyon beszédes. Ez egy kifejezetten sötét forgatókönyv, amelyben az ING közgazdászai azzal számolnak, hogy az ukrajnai háború eszkalálódik, és a NATO-katonák közvetlenül is beavatkoznak.
Kína strukturális lassulással szembesül, a helyreállás csak 2024-ben jön el.
A Fed kamatemelése ebben a forgatókönyvben nem áll meg 5%-ig, és a jegybank akkor sem lassít, ha a gazdasági növekedés elvész. Az európai kilátások pedig még sötétebbek:
AZ EU LÉTEZÉSE IS MEGKÉRDŐJELEZŐDHET EGY ILYEN FORGATÓKÖNYV SORÁN AZ ING SZERINT.
Ami az euró/dollár árfolyamot illeti, az idei utolsó negyedévben 0,95-re, 2023 második negyedévére 0,9-re, 2023 végére pedig 0,85-re eshet le az EURUSD.